A 21. századi enciklopédia sorozat célja modern szemléletű, korszerű kutatásokra támaszkodó, összefoglaló és áttekintő műveket adni az Olvasó kezébe.
A világhírű brit történész megelőző köteteihez illeszkedve a „hosszú 19. század”, azaz a francia forradalom és az első világháború közötti évtizedek történetét mondja el. De nem szabad valamiféle száraz és unalmas enciklopédikus köztörténetre, vagy eseménytörténetre gondolni...
A Csárdáskirálynő története sikertörténet. Túlélt világháborút, forradalmakat, rendszerváltásokat. Változott, de nem a felismerhetetlenségig. Lényege szerint születése óta egyenlő önmagával: operett...
Jelen kötet a Modern magyar politikai rendszerek című sorozat kronológiailag első darabja. A hagyományos eseménytörténeti, a politikát középpontba állító felfogás helyett a szerzők inkább szociológiai, politológiai megközelítésben dolgozzák fel az egyes korszakokat úgy, hogy a történeti narratíva ne sérüljön, és az Olvasó nyomon követhesse a köztörténet legfontosabb állomásait.
A kötet nemcsak a szakembereknek, hanem mindazoknak szól, akik érdeklődnek a Horthy-korszak politikai élete, államberendezkedése iránt.
András Gerő (1952) is Professor Department Head of Eötvös Loránd University. Director of the Institute of Habsburg History, Professor of Central European University, a Budapest-based historian awarded with the Széchenyi Prize.
A könyv a Habsburg Történeti Intézet eszmetörténeti konferenciasorozatának egy kötete. Az első, 2004-ben megrendezésre kerülő - és a konzervativizmussal foglalkozó - konferencia után 2007. november 6-án a "Liberalizmus folytonossága" címmel szervezett az intézet a német liberális Friedrich Naumann Alapítvánnyal közös konferenciát.
A tizenhét tanulmányt, amely ennek az önmagában is összetett magyar jelenségnek az eszme-, művelődés- és intézménytörténeti, valamint kül- és belpolitikai aspektusait mutatja be, a kötet szerkesztőjének, Romsics Ignácnak az áttekintése vezeti be az európai és magyar jobboldaliság 19-20. századi alaptípusairól.
A kötet az 1897 és 1918 közötti korszak magyar képzőművészetének társadalomtörténetét dolgozza fel európai összefüggésekben ágyazva. A szerző a témát nem művészettörténeti, hanem társadalomtörténeti szempontból közelíti meg.
A kötet egy sorozat kronológiailag első darabja, melynek szerzői Kristó Gyula, Makk Ferenc, Almási Tibor, Bertényi Iván és Draskóczy István a magyar történelmet korszakos bontásban tárgyalják.
A történész szakma elismert művelői a Habsburg Történeti Intézet és az Olasz Kulturális Intézet közös konferenciáján előadásaikban értékelték a Monarchia átalakulását, és az 1867. évi kiegyezési törvény ebben játszott szerepét. Az előadások szerkesztett változata olvasható ebben a könyvben.
A Monarchia Magyarországa nem egyszerűen a dualizmus, hanem a dualizmusok kora. A könyv célja szerint összefoglaló jellegű munka. A bővebb tájékozódási igényt a kötethez társított szakirodalmi tájékoztató hivatott szolgálni.
Benda Kálmán, a kivételes műveltségű, nagy tudású történész a „régi” történész nemzedék képviselője. Kötete válogatás, amely az impresszíven gazdag életmű egy szeletét adja az Olvasó kezébe. A tanulmányokat, cikkeket, interjúkat tematikus fejezetekbe válogatta a szerkesztő, Lukáts János. Az elemzések a 16-18. századi történet válaszútjai, kiemelkedő fordulópontjai mellett kitérnek gazdaság-, diplomácia-, művelődés-, és iskolatörténeti kérdésekre is.
A könyv, mint címe is jelzi, nem a protestantizmus II. József-kori történetét tárgyalja, hanem az egyházpolitika alakulását, egyház és állam viszonyát
A kötet célja, hogy Schedius Lajos különböző kanonizációs folyamatok útvesztőiben feledésre ítélt életművét beemelje irodalomtörténeti, illetve egyéb tudománytörténeti közelítések párbeszédébe.
E kötet a hazai családi kapitalizmusról szól - történeti alapon. A szerző egy ideáltípus meghatározásán keresztül - melyhez a szépirodalomból Thomas Mann „A Buddenbrook-ház” című regényére alapoz - mutatja be a családi kapitalizmus családjának ideáltípusát.
A könyv két szempontból is hiánypótló munka. Egyrészt, mert a történetírás meglehetősen mostohán bánt a „haza bölcsével”: korszerű életrajz nem készült Deákról. Másrészt, mert Pölöskei Ferenc az életút olyan időszakába kalauzolja el az Olvasót, amely kevéssé ismert.
A kötet tisztelgés az iskolateremtő, híres professzor és tudós, a „hármas” Kelet-Európa elmélet kidolgozója, számos monográfia és tanulmány szerzője, a nyolcvan éves Niederhauser Emil akadémikus előtt. A szerzők kollégák, pályatársak és barátok saját kutatási eredményeikre támaszkodva készítettek témáikban szerteágazó, mégis egy gondolat köré szerveződő, egy fogalom s régió, Kelet-Európa történetét körüljáró dolgozatokat.
Gerő András legújabb könyvében a 100 éve elhunyt Ferenc József magyarokhoz fűződő kapcsolatát elemzi. A múltidézés során a szerző számos – eddig jobbára ismeretlen – anekdotát elevenít fel.
A könyv átfogó képet ad a magyarországi Habsburg-uralom kezdete és a francia forradalom idején az ancien régime berendezkedését visszaállítani szándékozó első koalíciós háború kirobbanása közti időszak hadügyi kérdéseiről.
„A kötet fejezetei kivétel nélkül hitről és illúziókról szólnak. Arról, hogy 1914-ben a politika elhitette az emberekkel: a magyarok érdekében áll a háború. Arról, hogy 1918-ban úgy vélték: a világháborús vereségnek nem lesznek hosszútávú következményei. Arról, hogy azt gondolták: a történelmi Magyarország megőrizhető.[…]És arról is, hogy lehetséges a sikeres újrakezdés, feltéve, ha a hitünktől nem, de illúzióinktól képesek vagyunk megválni.”
A történeti irodalomban viták folynak arról, milyen felelősség terhelte I. Ferenc Józsefet abban, hogy a szabadságharc leverését követően, olyan véres megtorlás következett be. Az uralkodó felelősségét 1849-1867 között nem lehetett, 1867 után nem illett firtatni...
A tanulmánykötetben a XIX. század végén XX. század elején Bécs, Budapest és Szent-Pétervár között felállítható kultúrtörténeti párhuzamokat és kölcsönhatásokat járják körbe a szerzők.
A kiadvány a Habsburg Történeti Intézet Kompromisszumok a közép-európai politikai kultúrában c. konferenciáján elhangzott előadásokat adja közre.
E kötet célja az, hogy a korábbi toposzok átértékelésével megtaláljuk Magyarország helyét V. Károly törökellenes politikájában.
Mind a mai napig hiányzik egy részletes és autentikus Ferenczi-életrajz, amely a magyar pszichoanalitikus életét és művét korának tudományos és szellemi irányzataival összefüggésben, a társadalmi és történeti kontextusba beágyazva vizsgálná. Ez a kötet egy ilyen, társadalomtörténeti hátterű intellektuális életrajz előmunkálatait tartalmazza.
Teljes felnőtt életem – egyetemi tanárként, történészként – azzal telt, hogy írásban, szóban érvelve elmondtam, hogy meghatározott témákról mit gondolok. Most, hogy 70 éves lettem, ezen nem változtatok, mert ez nemcsak foglalkozásom, hanem szenvedélyem is.
A kötetben a modern magyar história és a zsidók viszonyáé a főszerep. Gerő András megkísérli röviden áttekinteni a tipikusnak tekinthető értelmezéseket, és természetesen törekszik saját interpretáció kialakítására is.
Jelen kötet a Magyar Századok sorozat darabja, melyben a szerzők, Kristó Gyula, Makk Ferenc, Almási Tibor, Bertényi Iván, Draskóczy István, Pálffy Géza, Barta János, Csorba László arra vállalkoztak, hogy átfogó-értelmező monográfiákat készítsenek.
Balázs Péter könyve a hazai orvoslás történetét és a jogalkotás szempontjából jelentős XVIII. századi intézkedéseket mutatja be.
Niederhauser Emil dinamikus életrajzából lépésről lépésre követhetjük, hogyan lett úrrá a kilátástalannak tűnő politikai, hadi és gazdasági helyzeten a kitartó, makacs, jó pszichológiai érzékkel megáldott, s egyben vasakaratú Mária Terézia. S nemcsak felülkerekedett a válságon, de kora nagyformátumú, tehetséges, tisztelettel övezett fejedelmévé vált.
A forráskötet hatvan korabeli sajtókiadvány cikkanyagán keresztül mutatja be a dualizmus korabeli Magyarország életének utolsó békehónapját.
2005-ben 15 magyar tudós és író válaszol egy-egy írásban arra a körkérdésre: mi a magyar ma? Milyenek voltak egykori elődeink, miben vagyunk mások, mint ők? Az elgondolkodtató esszéket hazai és határon túli vezető magyar értelmiségiek írták.
A fiatalon elhunyt történész, Tóth István György posztumusz kötete a katolikus hittérítést vizsgálja a kora újkori Magyarországon, a szerző hosszú évek alatt itthoni és külföldi levéltárakban folytatott kutatásainak eredményét és összegzését.
A könyvben közreadott hat tanulmány nemzeti érzésvilágunkkal átitatott témákat elemez, melyek mindegyike történelmünk egy-egy időszakához, vonulatához kötődik.
Ferenc József „Magyar gyakorlások” című diktátum-füzetei eddig elkerülték a kutatók figyelmét. A kultúrtörténeti ritkaságnak számító füzeteken keresztül bepillanthatunk a Habsburg uralkodó mindennapjaiba, és árnyaltabb képet kaphatunk arról, mennyit is tudhatott valójában a császár magyar alattvalói nyelvéből.
A Schedius - szakirodalom jelentős része nem az esztétikai vonatkozású szövegek köré épül. Ha esetleg mégis igen, akkor az értelmezőnek szembesülnie kellett azzal a problémával, hogy a széptani írások szövegkorpusza igen fragmentált és nehezen hozzáférhető.
A helyszín: az Osztrák-Magyar Monarchia, s azon belül is német Ausztria. Az idő: a XIX-XX. század fordulója, a századelő. A főszereplők: a rasszizmus és a nőellenesség, nőgyűlölet. Együtt, közösen.
Az az arc, amit itt a századelő német-ausztriai világa mutat, viszonylag kevéssé ismert...
A kötetben szereplő hét tanulmány a szerző fő érdeklődési köreit tükrözik. Olvashatunk benne a Monarchiáról, a polgárosodásról, az identitáspolitikáról.
A kötet több is, kevesebb is, mint egy monográfia. A Herder-díjas irodalomtörténész kötetében arra vállalkozik, hogy a Krúdy-életmű jelenlegi feldolgozottsága mellett a lehető legteljesebb értelmezést adja, olyan új elemzési szempontokkal, amelyek átértékelik a Krúdyról alkotott képünket.
A kötet két remekbe szabott életrajzot tartalmaz. Azt is mondhatnánk, hogy Plutarkhosz mintájára párhuzamos életrajzokról van szó, hiszen két kor- és pályatárs politikus portréját veheti kezébe az Olvasó.
A szerző a tér történetét különböző dimenziókban — fizikai-topográfiai; szimbolikus; spirituális — írja le és értelmezi, amelyek változó tartalmú, de folytonos emberi szándékokat mutatnak be. A tér történetének bemutatása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Kossuth teret a maga egyediségében és komplexitásában lehessen láttatni; meg lehessen fejteni a tér sajátos, evilági misztikumát.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább