I. Ferenc József és a megtorlás

A történeti irodalomban viták folynak arról, milyen felelősség terhelte I. Ferenc Józsefet abban, hogy a szabadságharc leverését követően, olyan véres megtorlás következett be. Az uralkodó felelősségét 1849-1867 között nem lehetett, 1867 után nem illett firtatni. A változást a Monarchia összeomlása, s a korábban titkos levéltári anyagok megnyílása hozta magával, ám a szakirodalom azóta sem jutott megnyugtató eredményre.
A kötet a korábbi és az újonnan előkerült iratok alapján vizsgálja a megtorlás koncepcióját az orosz intervenció kezdetétől 1849. augusztus közepéig és bemutatja az augusztus 15-17. között előterjesztett és megtárgyalt részleges amnesztia tervét. Ismerteti, hogy az orosz fél milyen erőfeszítéseket tett a foglyul ejtett magyar tisztek megmentése érdekében. Bizonyítja, hogy a részleges amnesztia-terv elvetéséért I. Ferenc József felelős, hiszen erre azon az 1849. augusztus 20.-i minisztertanácson került sor, amelyet ő maga hívott össze.
A minisztertanács augusztus 27-én még úgy döntött, hogy Haynaunak a meghozott halálos ítéleteket végrehajtás előtt fel kell terjeszteni jóváhagyásra. I. Ferenc József azonban már augusztus 29-én arra utasította Haynaut, hogy a halálos ítéleteket csak végrehajtásuk után, tudomásulvételre kell felterjeszteni. Az utasítás következtében augusztus 31-én a minisztertanács is ilyen értelmű határozatot hozott, s ezzel Haynau szabad kezet kapott a kivégzések végrehajtására.

Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest 2009.
183 oldal
2490 Ft
ISBN:978-963-287-006-9
A kötet a Habsburg Történeti Intézet támogatásával jelent meg.