„Állandó kapocs volt a Habsburg-dinasztia és Magyarország népe között”
József nádor születésének 250. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezést a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKeTTKA) fenntartásában működő Habsburg Történeti Intézet (HTI). A rendezvényen felvezető beszédet mondott Őze Sándor, az intézet vezetője, majd Csorba László történészprofesszor tartott előadást József nádor történelmi szerepéről. Az esemény házigazdája Ugron zsolna, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója volt. Alapítványunk többek között kisfilmek készítésével, tudományos konferencia megrendezésével és tanulmánykötetek kiadásával járult hozzá József nádor főherceg életművének megismertetéséhez.
Őze Sándor, a HTI igazgatója köszöntőjében felidézte, a 250 éve született Habsburg–Lotaringiai József Antal János Baptist, a későbbi József nádor szinte gyermekként került az akkori Európa egyik kulturális és tudományos központjából, Firenzéből új hazájába, a Magyar Királyságba. Magyarországot kezdettől fogva szerette, megtanulta nyelvét, és királyi helytartóként szépítésén, felvirágoztatásán dolgozott. Mint hangsúlyozta, a magyar kortársak emlékezetében „megváltásként, az ész és erő diadalaként” élt országkormányzásának ötven éve.
Őze Sándor aláhúzta, a nádor sokrétű tevékenysége mai életünket is befolyásolja. A KKeTTKA rendezvénysorozatot indított, amely a 2025–2026-os évfordulót – születésének 250., nádorrá választásának pedig 230. jubileumát – hivatott megünnepelni. Szándékunk szerint az emlékév programsorozata hiteles, ugyanakkor méltó emléket állít történelmünk e háttérbe szorult, ám rendkívüli személyiségének – zárta gondolatait.
Csorba László történészprofesszor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója előadásában részletesen ismertette József nádor életútját. Az ifjú főherceg firenzei neveltetése és az ottani környezet nagyban befolyásolta későbbi gondolkodásmódját. A korabeli elit pedagógia része volt, hogy az uralkodóházi fiúgyermekeknek el kellett sajátítaniuk valami olyan tudást, illetve szakmát is, amelynek van valamiféle polgári jellege. Ahogy fiatalon, tragikus körülmények között elhunyt bátyja, Sándor Lipót a vegyészetet, úgy József Antal a botanikát sajátította el.
Csorba hosszan méltatta a Habsburg-dinasztia politikai zsenialitását. A magyar függetlenségi és lázadó törekvéseket ellensúlyozandó azt a megoldást ajánlották a rendek számára, hogy saját családjukból válasszanak maguknak nádort. Ez be is következett, előbb Sándor Lipótot, majd annak halála után az ifjú József Antalt választották nádorrá. 1795-ben ily módon a 19 éves Habsburg-főherceg Magyarország első számú politikai vezetője lett, és ezt a tisztséget több mint ötven esztendőn át betöltötte. Nevével szorosan összefügg a napóleoni háborúk kora, később pedig a magyar reformkor, a nemzeti ébredés időszaka. Ekkor nemcsak az anyagi és szellemi kultúra vagy a kertépítészet újításait népszerűsítette, hanem ma is meghatározó nemzeti közgyűjteményeink (például a Nemzeti Múzeum) alapjait is lerakta. Pest-Budát mint székvárosát is fejlesztette: a klasszicista építőművészet remeke volt a Duna-parti palotasor, amely azonban később, 1849-ben a harcok során megsemmisült. Ma is fennmaradt azonban a világ egyik első közparkjaként ismert Városliget vagy a Ludovika Akadémia és a József fiúárvaház épülete, amelyeknek ő alapítója és mecénása volt. Nem mehetünk el szó nélkül az általa pártolt gazdasági újítások mellett sem, amelyek hozzájárultak hazánk gazdasági-társadalmi felemelkedéséhez.
Csorba László előadásában kiemelte, hogy József nádor mindig is ügyesen közvetített a Habsburg-birodalmi és a magyar érdekek között: előbbinek töretlen hűséggel, utóbbinak rendületlen hálával, felelősséggel és szeretettel adózott. A „legmagyarabb Habsburg” ily módon vált méltóvá a nemzet tiszteletére.
Az eseményt követően, a Kertész Imre Intézet szalonjában Bogányi Gergely, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.
A KKeTTKA, illetve a HTI számos kezdeményezéssel járult hozzá, hogy az utókor megismerhesse József nádor napjainkra is jelentős hatást gyakorló életművét.
Az újító József nádor címmel huszonöt kisfilmet készítettünk a főherceg életéről és munkásságáról. A Vérmezőtől a győri csatatérig, a budai vártól az ürömi pravoszláv kápolnáig, a fertődi gloriette-től a Magyar Nemzeti Múzeumig, az alcsúti arborétumtól a nádori kriptáig vezetnek filmes sétáink, melyekben Csorba László történészprofesszor mesél József nádorról és családjáról, tetteik fontosságáról és szerepéről Magyarország történetében.
Az alapítvány gondozásában megjelent József nádor, az újító I–II. című tanulmánykötetek a 2023. november 16-án Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett Egy modern fővárosért – József nádor és Pest-Buda című tudományos konferenciánk előadásait tartalmazzák. Az írások a következő témakörökre összpontosítanak: a műszaki (felső)oktatás megszervezése, az egészségügyi és oktatási intézményrendszer fejlesztése, a magyarországi kertkultúra gyarapítása, a tájépítési munkálatok, valamint József nádornak az ország közlekedési infrastruktúrája modernizálásában betöltött szerepe.
Telefonos applikációnk segítségével a felhasználók behatóan tanulmányozhatják Habsburg–Lotaringiai József Antal (1776–1847) főherceg életét és Magyarország modernizációjában betöltött szerepét. Az alkalmazás oktatási segédanyagként is funkcionál, illetve történelmi séták alapjául is szolgálhat. Az applikáció hét kategóriában, összesen 49 témakörben ismerteti József nádor és feleségei, valamint a főherceg szűkebb környezetének életét és munkásságát. Minden témakörhöz rövid kvíz is tartozik, amelynek segítségével a felhasználók a tudásukat is próbára tehetik.
HTI