Egy modern fővárosért – József nádor és Pest-Buda konferencia

A Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont a Habsburg Történeti Intézet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett konferenciájának, amelyen József nádor, „a legmagyarabb Habsburg” személyiségét, történelmi jelentőségét, Magyarország és a főváros modernizációjában betöltött szerepét mutatták be.

A 2023. november 16-án Egy modern fővárosért – József nádor és Pest-Buda címmel megrendezett tudományos tanácskozáson József nádor Budapest – akkor még Pest-Buda – felemelkedése és megerősödése érdekében végzett munkáját ismerhették meg az érdeklődők a reformkor és József nádor életművét kutató történészek előadásában.

A konferencián szó esett egyebek között a műszaki (felső)oktatás megszervezéséről, az egészségügyi és oktatási intézményrendszer fejlesztéséről, a magyarországi kertkultúra gyarapításáról és a tájépítési munkálatokról, valamint az ország közlekedési infrastruktúrájának modernizálásában betöltött szerepéről is.

József Antal (1776 – 1847) Magyarország nádora, II. Lipót és Bourbon Mária Ludovika spanyol infánsnő hatodik fia. Magyarország helytartójává I. Ferenc király 1795-ben nevezte ki, majd egy évvel később a magyar országgyűlés közfelkiáltással az ország nádorává választotta. Ezt a tisztséget haláláig, több mint ötven éven át viselte.

József nádor támogatott minden olyan kezdeményezést, amely Magyarország gazdasági és kulturális felemelkedését, megerősödését segítette. Egyebek között felkarolta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár (1802) megalapítását. Szépészeti Bizottságot alapított és városrendezéssel bízta meg Hild Józsefet. Támogatta egy magyar tiszti iskola (Ludoviceum) létrehozásának tervét, az első magyar vasút (1827) megépítését és a Pesti Magyar kereskedelmi Bank (1832 óta) létrehozását is. 1844-ben Pesten műszaki egyetemet alapított. Alcsúti birtokán mintagazdaságot teremtett, a Margitszigeten egy nagy kiterjedésű parkot alakított ki, valamint kiépítette a Városligetet is. Támogatója és segítője volt több magyar humanitárius és kulturális egyletnek.

Program:

Levezető elnök: Őze Sándor DSc, egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTTK Történettudományi Intézet

Csorba László DSc, történész, nyugalmazott egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar: József nádor a politika útjain
Újváry Zsuzsanna PhD, történész, nyugalmazott egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar: A pest-budai társasági élet József nádor idején
Nagy-Luttenberger István PhD, történész: József nádor szerepe az utolsó nemesi felkelésben
Zsigmond Gábor PhD, közlekedéstörténész, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese: Tömegessé válik a közlekedés Pest-Budán
Hidvégi Violetta várostörténész, nyugalmazott főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára: József nádor a Szépítő Bizottmány élén
Herczeg Ágnes PhD, Mőcsényi-díjas tájépítész, kerttörténész: A tájépítő József nádor
Kertész Botond PhD, egyháztörténész, tudományos főmunkatárs, Evangélikus Országos Múzeum: Mária Dorottya nádorné és a magyar protestánsok
Bojtos Anita PhD, történész, főmuzeológus, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum: József nádor orvosai
Gödölle Mátyás PhD, történész, művészettörténész, főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok: József nádor portréi
Radnóti Klára PhD, történész, szakmuzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tár: József nádor és felesége, Alexandra Pavlovna
Csikány Tamás DSc, hadtörténész, egyetemi tanár: József nádor a nemzeti tisztképzésért
Medgyesy S. Norbert PhD, habil., művelődéstörténész, tanszékvezető, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar: Indulók József nádor korában
Schmidt Mária Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum főigazgatója záróbeszéde