A soknemzetiségű és oly sok ellentéttől szabdalt közép-európai térség számára intellektuálisan különösen fontos az, hogy összehasonlító módon tárgyalja az itt élő népek történetét. Ez látszólag egyszerűnek tűnik, hiszen itt majd 400 éven át egy olyan keretben éltek az emberek, amely multikulturális és multietnikus volt. Történelmük is ezen belül értelmeződött. Ebben a térségben a négy évszázados – a 16. századtól a 20. század elejéig, az első világháború végéig terjedő – időszakot a Habsburg Birodalom léte határozta meg. A konfliktusok, az integrációs és dezintegrációs mechanizmusok, a kulturális, társadalmi és politikai kölcsönhatások, a gazdasági folyamatok a Habsburg Monarchia keretei között érvényesültek. Változott jellegük, erejük – magának a Monarchiának is változtak a határai –, de nem változott az, hogy a Habsburg múlt a térség egészének integráns része volt. A nemzeti történetírások – érthetően – a maguk szempontjai szerint felszabdalták ezt a közös múltat. A 20. század utolsó harmadának intellektuális folyamatai azonban újra felfedezték az egykorúan létezett, s új szempontokkal dúsított közös múltat. Ezt a folyamatot nagyban segítette, hogy a Habsburg Birodalom utódállamainak jelentős része tagja lett az Európai Uniónak, amely jelszava szerint: „Egység a sokféleségben”. Az intellektuális folyamatok és az Uniós tagság erősítették azt az intellektuális késztetést, amely kész túlnyúlni a nemzeti kereteken, és a lokálist a globálissal igyekszik összekötni.
A Habsburg Történeti Intézet 2003-ban jött létre. Születésében egyaránt szerepet játszott a tudománytörténet szellemi horizontjának változása, a múlt újra felfedezett tágabb kontextusa és az európai összefüggések jelentőségének a politikai változások mentén kikristályosodott tudatosodása.
A Habsburg Történeti Intézet tehát egyszerre eredmény és kezdet. Intézményesített kezdete azoknak az intellektuális változásoknak, amelyek újra felfedezhetővé teszik közös múltunkat.
2011-re a magyar kormány úgy határozott, hogy a Habsburg Történeti Intézet önállóságának jogi alapját képező Alapítványt megszünteti, s az Intézetet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány részévé teszi.
Gerő András
a Habsburg Történeti Intézet igazgatója
Rendezvénysorozatunk célja, hogy előadások formájában mélyebben megismertesse a Monarchia időszakának neves közéleti, politikai tevékenységet kifejtő alakjait. A 2017 decembere óta tartó sorozatban olyan megkerülhetetlen személyiségek kerültek már sorra, mint Jókai Mór, Liszt Ferenc, Arany János, Erzsébet királyné (Sisi), IV. Károly vagy éppen Tisza István. Mindeddig olyan neves előadók tartottak előadást nálunk, mint Maruzsa Zoltán történész, köznevelésért felelős államtitkár, Estók János történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, vagy éppen Eisemann György irodalomtörténész.
Az első világháború kitörésének centenáriumához kapcsolódóan a XX. Század Intézet és a Habsburg Történeti Intézet közös vetítéssorozatot szervezett Frontmozi címmel. A 2014-től 2018-ig tartó, ingyenesen látogatható vetítéssorozat során – melyre kezdetben az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd a Kino Cafe Moziban került sor – összesen 13 együttműködő intézménnyel 37 vetítést tartottunk. Az első világháború időszakához köthető filmek sorában olyan világszerte ismert és népszerű alkotások is láthatók voltak, mint a Nyugaton a helyzet változatlan (1930), A dicsőség ösvényei (1957), de megtekinthető a Szürke senkik (2016) című magyar film is. A vetítéseket az adott filmhez kapcsolódó pódiumbeszélgetések előzték meg.
Összefoglaló videó a vetítéssorozatról:
TÁMOGATÓINK
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.
Tovább