Újraindította Arcképek című előadás-sorozatát a Habsburg Történeti Intézet. Az első eseményre 2026. május 19-én került sor, Herczeg Ágnes tájépítész-kerttörténész, a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, valamint tanítványa, Sólyom Barbara tájépítész, a Magyar Kertörökség Alapítvány munkatársa részvételével.
Az eseményen Őze Sándor történészprofesszor, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket. Ismertette, az intézet ismét útjára indította a korábban nagy sikert aratott Arcképek című előadás-sorozatát, melynek apropóját a 250 éve született József nádor tiszteletére rendezett emlékév adja. A programok célja, hogy olyan neves személyiségeket mutasson be „a legmagyarabb Habsburg” környezetéből, illetve a reformkor időszakából, akik meghatározó alakjai voltak Magyarország gazdasági és kulturális felemelkedésének.
A Margit-sziget közparkká válásának több évszázados folyamatát bemutató, Platánok és palatinusok: A Margit-sziget parkká alakítása a Tost főkertész-dinasztia és József nádor idején című előadás első részében Herceg Ágnes ismertette – a József nádor emlékév előkészítésével összefüggésben – 2024-ben a fertődi Esterházy-kastélyban tartott Mőcsényi Mihály-emlékkonferencia 2025-ben megjelent tanulmánykötetét, melyben helyt kaptak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány József nádor-munkacsoportjának tanulmányai is. Kiemelte az emlékkonferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány elkötelezettségét a fennmaradt kastélyparkok tudományos feltárása, megóvása és a szélesebb látogatóközönség számára történő bemutatása mellett.
József nádor bátyja, a fiatalon tragikus hirtelenséggel elhunyt Sándor Lipót főherceg-nádor kezdte meg a Margit-sziget parkosítását, munkáját testvéröccse folytatta. József nádor a schönbrunni uralkodói kastélykertet tervező Tost családot kérte fel a Margit-sziget, Pest-Buda és a nádori uradalmak parkjainak kialakítására.
Amint azt Sólyom Barbara részletesen kifejtette, a dinasztiaalapító Tost József három fia is a kerttervezői hivatást választotta: Tost Albert apja nyomdokain járt, és a bécsi kastélykertet fejlesztette tovább, Tost Károly és Vencel viszont Pest-Budán tevékenykedett. Tost Károly munkássága hagyta a legmélyebb nyomot a mai Budapesten: irányításával alakították ki a Margit-sziget nagyszabású angolparkját. Számos különleges fát ültetett, többek között a ma is látható ősplatánokat és narancseperfákat; 1810-ben az ő szakértelmével nyílt meg a szigeten az ország első rózsakertje. Az 1838-as árvíz után pedig újraformálta a Margit-szigetet: a hordalék eltakarítása során feltárt domonkos kolostor romjait romantikus tájképi elemként integrálta a parkba. A szigeten nádori nyaraló is épült, amelyet akkoriban csónakkal lehetett megközelíteni. József nádor szociális érzékenységéről sokat elárul, hogy a parkot a nagyközönség számára is megnyitotta. Tost Károly volt az alcsúti nádori kastélykert főkertésze is.
Tost Antal ugyancsak 1808-ban érkezett Budára, és négy évtizeden keresztül irányította a budai királyi palota körüli várkertek kialakítását. Bár 1849-ben a park jelentős károkat szenvedett, a vár déli rondellája mellett álló hatalmas japánakác (pagodafa) Budapest legöregebb fájaként hirdeti a régi várkert dicsőségét.
A harmadik testvér, Tost Vencel egy mulatóparkot hozott létre József nádor javaslatára a mai Budafoki út és a Duna közötti területen, amely a Nádor-kert nevet kapta. Ma már csak a városrész neve őrzi e vigalmi tér emlékét.
A Tost család kertészeti öröksége nem ért véget a fivérekkel. Tost Károly munkáját fia, József folytatta, aki tovább építette a Margit-szigeti parkot. A dinasztia későbbi leszármazottja, Tost Ferenc a Magyar Kereskedő Kertészek Országos Szövetségének megalapítója és szaklapok kiadója lett.
József nádor fia, Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg nagyszabású terve az 1870-es években valósult meg, mely szerint az egy nagy és két kisebb szigetből egy egységes szárazulatot kívánt létrehozni. Miután a kisebb átfolyásokat feltöltötték, kialakultak a mai Margit-sziget körvonalai. Ő kérte fel Zsigmondy Vilmos bányamérnököt is artézi kút fúrására, melynek eredményeképp a szigeten élénk fürdőkultúra kezdődött. Az 1860-as évek végén gőzhajójárat indult a szigetre, és lóvasút is létesült.
HTI
