Tanulj otthon! - József Antal

József Antal Magyarország nádora, II. Lipót és Bourbon Mária Ludovika spanyol infánsnő hatodik fia. Firenzében született 1776. március 9-én, meghalt Budán 1847. január 13-án. Teste a budavári palotában, a nádori kriptában nyugszik.

József Antal főherceg Barabás Miklós festményén

 „A főherceg gyermekkorát idősebb testvéreivel együtt apjának, Toscana akkori nagyhercegének firenzei udvarában töltötte. Nevelését gróf Friedrich Manfredini irányította. A tehetséges főherceg már gyermekként több nyelven beszélt, így németül, latinul, olaszul és franciául. Mint Magyarország nádora a magyar nyelvet is igyekezett elsajátítani. Első magyar tanítója, a költő, nyelvész, a jakobinus mozgalom tagja, Verseghy Ferenc volt. A jogtudományokkal a kiváló jogtudós, F. A. Zeiller ismertette meg őt.

Apjának 1790-ben történt császárrá választását követően a család a bécsi udvarba költözött és ott élt. Az ifjú főherceg bátyjának, Sándor Lipótnak, Magyarország nádorának tragikus halála után lépett az állami és politikai élet színterére. I. Ferenc király 1795-ben őt nevezte ki Magyarország helytartójává, és 1796-ban a magyar országgyűlés közfelkiáltással az ország nádorává választotta. Ezt a tisztséget haláláig, több mint ötven éven át viselte. Nádori kormányzásának kezdeti szakaszában a bécsi udvar politikáját követte, de a későbbiekben – behatóan tanulmányozva a magyar alkotmányt, az ország történetét, társadalmi-gazdasági állapotát – igyekezett Bécs és a magyar rendek követeléseit összehangba hozni. Az országgyűlési ellenzék erőszakos elnémítása helyett több ízben inkább annak megnyerésére és az ország kormányzásába való bevonására törekedett. Megpróbált az ország súlyos gazdasági nehézségein, melyeket a devalváció idézett elő, minden lehetséges eszközzel enyhíteni.

Magyar Nemzeti Múzeum

 József nádor kiváló érdemeket szerzett a magyarországi gazdasági és kulturális élet fellendítésében. Támogatta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár (1802)  megalapítását, és a könyvtárnak értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozott. Egy, Pest városának 1804-ben benyújtott leiratában a város újjáépítéséről szóló terveit fejtette ki. 1808-ban megalakította a Szépészeti Bizottságot, és megbízta Hild Józsefet a város rendezésével. Az 1807. évi országgyűlésen a véleményszabadság mellett tört lándzsát, és támogatta egy magyar tiszti iskola (Ludoviceum) létrehozásának tervét. Ennek megvalósításáért 1829-ben megvásárolta az Orczyaktól azt a parkot, ahol 1835-ben a tiszti iskola klasszicista épületét felavatták.

1825-ben sikerült rávennie bátyját, az uralkodót, hogy hosszú kényszerszünet után hívja össze az országgyűlést (1825-27). Ezen az országgyűlésen került sor a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására, melyet József tízezer forinttal támogatott. Az 1832-36. évi pozsonyi országgyűlésen egyrészt mérsékelni igyekezett az ellenzék radikális követeléseit, másrészt pedig elérte, hogy a felsőház ne tudja megakadályozni az alsóház által megszavazott reformokat. 1840-ben közbenjárására amnesztiában részesítették Wesselényit, Kossuthot és Lovassyt, 1843-ban pedig meggátolta a Védegylet feloszlatását. A napóleoni háborúk idején háromszor (1797, 1800, 1809) volt a magyar nemesi inszurrekció parancsnoka.

Klette Károly: Az alcsúti kastély - vízfestmény
Rózsa György: Városok, várak, kastélyok. HG és társa kiadó, Budapest, 1995, 1. kép.
Fotó: Dabasi András
Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Budapest

 József nádor kezdeményezései a magyar gazdaság fejlesztése terén is figyelemreméltóak. Hatékonyan támogatta az első magyar vasút (1827) megépítését és a Pesti Magyar kereskedelmi Bank (1832 óta) létrehozását. 1844-ben Pesten műszaki egyetemet alapított. Alcsúti birtokán mintagazdaságot teremtett, a Margitszigeten egy nagy kiterjedésű parkot alakított ki, valamint kiépítette a Városligetet is. 1826-ban Pesten megalapította a vakok intézetét, melynek ő volt a védnöke. Hasonlóképpen támogatója és segítője volt több magyar humanitárius és kulturális egyletnek (pl. Jótékonysági Nőegylet, Gyermekárvaház, Magyar Gazdasági Egylet, Természettudományi Társaság, Kisfaludy Társaság).

Az 1838. márciusi nagy pesti árvízkatasztrófa idején személyesen irányította a mentési munkálatokat. 1846. november 12-én szerte az országban ünnepségeket tartottak nádorrá választásának ötvenedik jubileuma alkalmából. A budai királyi várban családi (nádori) kriptát építtetett, ahova 1944-ig családjának leszármazottai temetkeztek. Az 1869-ben leleplezett szobra még ma is áll a róla elnevezett téren a budapesti belvárosban.

Budapest. 5. kerület. József nádor tér. József nádor szobra

 Háromszor kötött házasságot: először 1799-ben Alexandra Pavlovna orosz nagyhercegnővel (megh. 1801), másodszor 1815-ben Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-hoymi hercegnővel (megh. 1817). Ebből a házasságból két gyermek (ikrek), Hermina és István Viktor születtek. Harmadik házasságát 1819-ben Mária Dorottya württembergi hercegnővel (megh. 1855) kötötte, mely házasságból öt gyermek származott: közülük csak hárman, Erzsébet, József Károly és Mária Henrietta érték meg a felnőttkort.”

József nádor harmadik felesége és gyermekei

 (Habsburg lexikon. Szerkesztette Brigitte Hamann. Új Géniusz Kiadó, Budapest 1990. 188-190. pp. József Antal szócikk szerzői: Dr. Niederhauser Emil és Dr. Soós István)