Tanulj otthon - áprilisi törvények

1848. április 11.

Az 1848. áprilisi törvények

(Részletek)

Előbeszéd

Néhai dicső emlékezetű fenséges császári királyi örökös főherceg József, Magyarország nádora, a hon javára folytatott földi pályájáról az isteni gondviselés változhatlan végzése által elszólíttatván, felséges I-ső Ferdinand austriai császár s Magyarország e néven V-dik apostoli királya az ország s ahhoz csatolt részek karait s rendeit, az 1608-ik évi koronázás előtti 3-ik tc. értelmében eszközlendő nádorválasztásra s különben is a törvény rendelete szerint avégett: hogy velük az ország boldogságának nevelésére s a közjó gyarapítására kívánt többféle nagy fontosságú törvényes intézkedésekről atyai szívének óhajtása szerint tanácskozhassék, az 1847. esztendei Szent András hó 7-ik napjára eső Pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapra[1] szabad királyi Pozsony városába országgyűlésre egybehívta, s ezt a nemzet örömének legélénkebb kitörései között magyar nyelven nyitván meg, saját felséges személyében vezérlette.

Ennek következtében az ország és ahhoz kapcsolt részek karai és rendei a nádornak törvényes megválasztásán kívül nem késtek Ő felsége iránti tántoríthatlan hűségük s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve figyelmüket azokra fordítani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesitése, az ország törvényes önállása s függetlensége, a pragmatica sanctio által vele válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai, a nemzet alkotmányos életének a kor igényei s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése s a szellemi erők és anyagi tehetség azon lelkesült összhangzásának ez alapokoni élénkítése halaszthatlanul megkívánt; melyben a felséges uralkodó ház s az ahhoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között, rendíthetlen támaszukat találandják fel; s az ekképpen alkotott törvénycikkeket Ő felségének alázatosan elibe terjesztették, esedezvén, hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, s mind maga megtartani, mind pedig minden mások által is sértetlenül megtartatni méltóztassék.[…][2]

1848: 3. törvénycikk

Független magyar felelős ministerium alakításáról

1. §. Ő felségének a királynak személye szent és sérthetetlen.

2. §. Ő felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó az országban s ahhoz kapcsolt részekben a korona egységének s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett a végrehajtó hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s ez esetben a mostani nádor császári királyi főherceg Istvánnak személye hasonlóképpen sérthetetlen.

3. §. Ő felsége s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak.

4. §. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős.

5. §. A ministerium székhelye Buda-Pest.

6. §. Mindazon tárgyakban, melyek eddig a Magyar királyi udvari Kancelláriának, a királyi Helytartótanácsnak s a királyi kincstárnak, ideértvén a bányászatot is, köréhez tartoztak vagy azokhoz tartozniok kellett volna, s általában minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és általában minden honvédelmi tárgyakban Ő felsége a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni.

7. §. Az érsekek, püspökök, prépostok s apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogának gyakorlata és a nemességnek, címeknek s rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen Ő felségét illeti.

8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását, nemkülönben a katonai hivatalokrai kinevezéseket szinte úgy Ő felsége fogja, a 13. §. szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, elhatározni.

9. §. Azon tárgyak, melyek a 6-ik §-ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett Ő felségéhez szoktak felterjesztetni, kivéve a 7-ik és 8-ik szakaszokban kijelölteket, Ő felségének az országbóli távollétében a ministerium által a nádor s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendők.

10. §. A ministerium áll: egy elnökből, s ha az maga tárcát nem vállal, kívüle még nyolc ministerből.

11. §. A ministerelnököt Ő felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó, Ő felségének jóváhagyásával nevezi.

12. §. Ministertársait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba.

13. §. A ministerek egyike folyvást Ő felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli.

14. § A ministeriumnak, azon tagján kívül, mely a felség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek:

a)     Belügyek

b)    Országos pénzügy.

c)     Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás.

d)    Földművelés, ipar és kereskedés.

e)     Vallás és közoktatás.

f)     Igazságszolgáltatás és kegyelem; és

g)    Honvédelem osztályai.

15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tartozó s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll.

16. §. A kebelébeni ügykezelés módját a ministerium maga határozandja meg.

17. §. Az összes ministerium tanácsülésében, midőn Ő felsége vagy a nádor királyi helytartó abban jelen nincs, a ministerelnök elnököl, ki e tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor összehívhatja.

18. §. Mindegyik minister azon rendeletért, melyet aláír, felelősséggel tartozik.

19. §. Az ország közügyei felett Ő felsége, vagy a nádor s királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett Buda-Pesten álladalmi tanács állíttatik fel, mely a legközelebbi országgyűlésen fog állandóan elrendeztetni.

20. §. Az Ő felsége személye körül leendő minister mellé a kívántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a Magyar királyi udvari Kancellária előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni.

21. §. A 7. §-ban említett s egyenesen Ő felségének fenntartott tárgyakat a személye mellé rendelt felelős magyar minister fogja a mellette levő álladalmi tanácsnokokkal és személyzettel kezelni.

22. §. A Magyar királyi udvari Kancellária többi előadó tanácsosai a 19. §-ban említett álladalmi tanácsba fognak áttétetni.

23. §. A magyar királyi Helytartótanács s az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakításánál is szemügyben tartandó 1791: 58-iki törvénycikkre való figyelemmel felosztatnak.

24. §. A 6. §-ban körülírt kormánytestületeknek elölülő tagjai a 19-ik §-ban említett álladalmi tanácsban foglalnak helyet, s ott a Felség, a nádor királyi helytartó vagy ministerek távollétében elnökölnek.

25. §. A 6.ik §-ban említett kormánytestületeknek minden hivatalnokai és szolgái, s így nemcsak azok, kik újabb alkalmazást nyernek, hanem addig, míg másképpen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a fellebb említett ministeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésüket egészen megtartandják.

26. §. Az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségében fenntartandó.

27. §. A törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban s a törvény további rendeleteig eddigi szerkezetökben fenntartandók.

28. §. A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel bírnak, s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók.

29. §. A ministerek az országgyűlés mindegyik táblájánál annak kívánatára megjelenni, s a megkívántató felvilágosításokat előadni tartoznak.

30. §. A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának kívánatára magának a táblának vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek.

31. §. A ministerek szavazattal az országgyűlésen csak azon esetben bírnak, ha a felsőtáblának törvény szerint tagjai vagy követül az alsótáblához megválasztatnak.

32. §. A ministerek feleletre vonathatnak:

a)     Minden olyan tettért vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki.

b)    A kezeikre bízott pénz s egyéb értékek elsikkasztásáért vagy törvényellenes alkalmazásaért.

c)     A trövények végrehajtásában vagy a közcsend és -bátorság fenntartásában elkövetett mulasztásokért, amennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának.

33. §. A ministereknek vád alá helyeztetését az alsótábla szavazatainak általános többségével rendeli el.

34. §. A bíráskodást a felsőtábla által saját tagjai közül titkos szavazással választandó bíróság nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg.

Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsótábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekként alakított és tizenkét személyből álló bíróság fog fölöttök ítéletet mondani.

35. §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható.

36. §. Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak.

37. §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását – s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás s illetőelg jóváhagyás végett – évenként az alsótáblánál bemutatni köteles.

38. §. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeleteig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg.

A III. törvénycikk első oldala

1848: 4. törvénycikk

Az országgyűlés évenkénti üléseiről

1. §. Az országgyűlés jövendőben évenkint, éspedig Pesten tartandván üléseit, az évenkinti ülésre az ország rendeit Ő felsége minden évben, s amennyire a körülmények engedik, a téli hónapokra hívandja össze.

2. §. A hozandó törvények jövendőre Ő felsége által az évi ülés folyama alatt is szentesíttethetnek.

3. §. A képviselők három évig tartandó egy országgyűlésre, s ezen országgyűlésnek mindhárom évi üléseire választatnak.

4. §. 1848-tól kezdve minden harmadik év eltelte után, a következő országgyűlés első évi ülésének megnyitását megelőző hat hét lefolyása alatt, országszerte új képviselőválasztás történik, midőn azok is, kik időközben választattak meg, csak új megválasztás által tarthatják meg képviselő helyeiket, éspedig szinte egy országgyűlés három évi üléseire.

5. §. Ő felségének joga van az összejött évi ülést prorogálni s berekeszteni, sőt az országgyűlést a három év eltelése előtt is feloszlatni és ekkor új képviselőválasztást rendelni; de ez utolsó esetben az újabb országgyűlés összehívásáról akképpen rendelkezendik: hogy ez az elébbinek feloszlatásától számítandó három hónap alatt összeüljön.

6. §. Az évi ülés az utolsó évrőli számadásnak és következő évi költségvetésnek a ministerium által leendő előterjesztése s az irántoki határozatnak meghozatala előtt be nem rekesztethetik, sem az országgyűlés fel nem oszlathatik.

7. §. Elnököt és egy másodelnököt a főrendi táblához, a tábla tagjaiból, Ő felsége nevez ki, de jegyzőit, szinte saját tagjai közül titkos szavazás útján a tábla maga választja.

8. §. A Királyi Tábla a képviselők táblájának kiegészítő része lenni ezennel megszűnvén, a képviselő tábla egy elnököt, két alelnököt és jegyzőket, tagjainak sorából, titkos szavazás útján maga választ.

Mind a két táblának elnökei az országgyűlés egész folyamára, a többi táblahivatalnokok pedig évenkint, az első ülésben választatnak, és illetőleg neveztetnek ki, mely ülésben az elnökséget a tábla legkorosb tagjai viendi.

9. §. Úgy a főrendi, mint az alsótáblai elnök az országos pénztárból díjt húz, mely a legközelebbi országgyűlés első évi ülésében fog meghatároztatni.

10. §. Ülései mind a két táblának ezután is nyilvánosak. A tanácskozásaiban szükséges csend és rend s a hallgatók teljes hallgatagságban tartása iránt mindenik tábla szabályokat alkot, s azoknak végrehajtását elnöke által szigorúan eszközölteti.

11. §. E részben előlegesen már most rendeltetik, hogy a hallgatóságnak a tanácskozást háborgatni semmiképpen nem szabad.

12. §. Ha egyes hallgató vagy a hallgatóság a tanácskozást háborgatja, és az elnöki egyszeri intésnek sikere nincs, másodízben a jelen törvényre hivatkozva az egyes hallgatót vagy illetőleg a hallgatóságot kiparancsolhatja, és annak helyét bezárathatja.

13. §. Ez megtörténvén, a tanácskozás vagy azon nap, vagy később, a többség határozata szerint, de mindig nyilvánosan folytattatik.

14. §. A rend és csend fenntartása terembiztosok által, , szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik.

15. §. az előbbi §§-ban említett szabályokon kívül, a legközelebbi évi ülésben legelsőbben is mindenik tábla magának rendszabályokat készít, melyekben a tanácskozás és a szavazás módja és rende és általában véve a tábla belügye meg fog határoztatni, de amelyeknek a szorosabb értelemben vett tanácskozási rendet illető része csak az évi ülések végével s csak a törvényjavaslatok tárgyalásának bevégzése után fog módosíttathatni.

1848:5. törvénycikk

Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról

A jelen év folyama alatt a IV. törvénycikk értelmében Pesten tartandó legközelebbi országgyűlésre küldendő követeknek népképviselet alapján választására nézve ideiglenesen következők rendeltetnek:

1. §. Politikai jogélvezetet azoktól, kik addig ennek gyakorlatában voltak, elvenni a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak.

Ezeken kívül:

2. §. Az országnak s kapcsolt részeinek mindazon bennszületett vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók:

a)     Kik szabad királyi városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüstforint értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.

b)    Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c)     Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüstforint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek.

d)    Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerületben, melyben állandó lakásuk van.

e)     Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességgel nem bírnak is.

3. §. Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, miszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.

4. §. Az országnak követküldés végett választókerületekre felosztása a megyék, kerületek és szabad királyi városok törvényhatósági területére és önállására nézve semmi változtatást nem okoz.

5. §. Fog pedig állani a képviselőház, Erdélyt ide nem értve, 377 követből, kik mindnyájan egyenlő szavazattal bírandnak, s úgy a népszám, mint területi s közgazdászati tekintetek alapjára tett aránylagos felosztással következőleg választatnak:

1. Egyes községek által küldendő követek:

1. Ó-Arad küld 1 követet. 2. Besztercebánya, a hozzá tartozó bányásztelepekkel 1 követet. 3. Buda 2 követet. 4: Pest 5 követet. 5. Debrecen 3 követet. 6. Eszék 1 követet. 7. Esztergom az érseki s Szentgyörgy és Szenttamás városokkal 1 követet. 8. Fejérvár 1 követet. 9. Győr városa 1 követet. 10. Kassa 1 követet. 11. Komárom városa 1 követet. 12. Körmöc 1 követet. 13. Pécs 1 követet. 14. Pozson Pozsonváraljával 2 követet. 15. Selmec Bélabányával 1 követet. 16. Sopron városa 1 követet. 17. Szabadka 2 követet. 18. Szatmárnémeti 1 követet. 19. Szeged 2 követet. 20. Temesvár 1 követet. 21. Újvidék 1 követet. 22. Zsombor 1 követet. 23. Baja, Istvánmegyével 1 követet. 24. Nagybecskerek 1 követet. 25. Békés városa 1 követet. 26. Jászberény 1 követet. 27. Böszörmény 1 követet. 28. Békéscsaba 1 követet. 29. Csongrád városa 1 követet. 30. Cegléd 1 követet. 31. Eger 1 követet. 32. Félegyháza 1 követet. 33. Gyöngyös 1 követet. 34. Gyula 1 követet. 35. Halas 1 követet. 36. Kecskemét 2 követet. 37. Nagykikinda 1 követet. 38. Nagykörös 1 követet. 39. Makó 1 követet. 40. Miskolc 2 követet. 41. Nyíregyháza 1 követet. 42. Pápa 1 követet. 43. Szarvas 1 követet. 44. Szentes 1 követet. 45. Nagyvárad, Váradolaszival 1 követet. 46. Hódmezővásárhely 1 követet. 47. Versec 1 követet. 48. Zenta 1 követet.

1. Megyék, szabad kerületek és városok vidékeiből alakított választókerületek, melyek követeinek választásában azon városok részt nem vesznek, amelyek saját követküldési joggal vannak fentebb felruházva.

49. Moson megye küld 2 követet. 50. Győr megye 3 követet. 51. Komárom megye 4 követet. 52. Fejér megye 5 követet. 53. Tolna megye 6 követet. 54. Baranya megye 7 követet. 55. Somogy megye 8 követet. 56. Veszprém megye 6 követet. 57. Zala megy, hol egyik választókerület főhelye Kanizsa, 9 követet.

58. Vas megye, Kőszeg szabad királyi várossal együtt küld 10 követet. Egyik választókerület főhelye Kőszeg szabad királyi város, másiké Szombathely, melyekhez a megye annyi népességű vidéket csatol, mennyi a 10 követséghez képest egy követ választására megkívántatik.

59. Sopron megy, Kismarton és Ruszt szabad királyi városokkal együtt küld 6 követet. Egyik választókerület főhelye Kismarton, s ahhoz Ruszt városa is tartozand,  s ezen választókerülethez aránylagos népességű vidék csatolandó.

60. Pozsony megye Nagyszombat, Szentgyörgy, Bazin és Modor királyi városokkal együtt küld 8 követet. Egyik választókerület főhelye Nagyszombat, a másiké Bazin, s e kerülethez számítandók Modor és Szentgyörgy királyi városok is. Ezen választókerületekhez szinte aránylagos népességű vidékek csatolandók.

61. Nyitra megye Szakolca királyi várossal küld 11 követet. Egyik választókerület főhelye Szakolca.

62. Trencsén megye Trencsén királyi várossal, mint egyik választókerület főhelyével küld 8 követet.

63. Árva megye küld 2 követet. 64. Liptó megye küld 2 követet. 65. Turóc megye küld 2 követet. 66. Zólyom megye Breznóbánya, Libetbánya, Zólyom és Korpona királyi városokkal küld 3 követet. Egyik választókerület főhelye Breznóbánya, mely kerülethez Libetbánya, másiké Korpona, melyhez Zólyom királyi város is csatolandó, a követszámhoz arányzandó népességű megyei vidékekkel.

67. Bars megye, Újbánya királyi várossal együtt küld 3 követet. Egyik választókerület főhelye Újbánya.

68. Esztergom megye küld 2 követet. 69. Hont megye Bakabányával együtt küld 3 követet. 70. Nógrád megye küld 6 követet. 71. Pest megye küld 10 követet. 72. Bács megye küld 10 követet. 73. Verőce megye küld 4 követet. 74. Szerém megye 3 követet. 75. Pozsega megye Pozsega szabad királyi várossal mint egyik választókerületi főhellyel küld 2 követet. 76. Heves megye 8 követet. 77. Borsod megye 6 követet. 78. Gömör megye 6 követet. 79. Szepes megye Lőcse és Késmárk szabad királyi városokkal mint választókerületi főhelyekkel s a szepesi XVI város kerülettel együtt küld 6 követet. 80. Sáros megye Eperjes, Bártfa, Szeben szabad királyi városokkal mint választókerületi főhelyekkel együtt küld 6 követet. 81. Torna megye 2 követet. 82. Abaúj megye 5 követet. 83. Zemplén 8 követet. 84. Ung 4 követet. 85. Bereg 4 követet. 86. Krassó 6 követet. 87. Temes megye 8 követet. 88. Torontál megye küld 9 követet. 89. Csanád megye 2 követet. 90. Csongrád megye 2 követet. 91. Békés megye küld 2 követet. 92. Máramaros megye 6 követet. 93. Bihar megye küld 12 követet. 94. Szatmár megye Nagybánya várossal mint választókerületi főhellyel 7 követet. 95. Szabolcs 6 követet. 96. Ugocsa 2 követet. 97. Arad 6 követet. 98. Kraszna megye és Zilah város mint egyik választókerületi főhely küld 2 követet. 99. Közép-Szolnok megye 3 követet. 100. Zaránd megye 2 követet. 101. Kővár vidéke 2 követet. 102. Jász-kun kerületek 4 követet. 103. Hajdú kerület 2 követet. 104. Fiumei kerület 1 követet. 105. Horvátország 18 követet.

106. Horvát határőrvidék, úgymint likai, ottocsáni, ogulini, szluini, 1-ső báni, 2-dik báni, varasd-körösi s varasd-szentgyörgyi ezredek, mindenik ezred küld 1, összesen 8 követet. 107. Szerémi végvidék, úgymint gradiskai, bródi és pétervári ezredek, mindenik 1 követet, összesen 3 követet. 108. Csajkások kerülete küld 1 követet. 109. Bánsági végvidék, úgymint német-bánsági, oláh-bánsági és illír-bánsági ezredek, mindenik 1 követet, összesen 3 követet.[3]

Összesen 377 követ.

Erdély, ha csatlakozni akar, küld a VII. törvénycikk szerint kebelében felosztott 69 követet.

6. §. Minden egy követ választása végett egy külön választókerületnek kell alakíttatni, s mindegyik választókerület csak egy országgyűlési követet választ.

7. §. Minden megyének a jelen törvény királyi szentesítése után legfellebb 20 nap alatt tartandó közgyűlésében:

a)     A megyének választókerületekre az 5. §-ban meghatározott követszám szerinti felosztása s e kerületeknek az 5. §-ban foglaltakon kívül kijelelendő főhelyei, a kisgyűlés, vagy ahol ez tartani nem szokott, alispányilag összehívandó küldöttség által előlegesen készítendő terv nyomán, a népesség számára, s illetőleg a lakásuk helyén kívül szavazandó választók könnyebbségére való tekintettel megállapíttatnak.

b)    A jelen törvény rendeleteinek végrehajtására, s átalában a választási ügynek minden ágazataibani kezelésére s vezérletére egyik alispánnak elnöklete alatt egy több tagokból álló s belügyek ministerével közvetlen érintkezésbe lépendő középponti választmány választatik oly módon, hogy abban a megyének külön választókerületei mind képviselve legyenek, s kellő arányban a községeknek elöljárói is részt vegyenek.

8. §. A 7. §. a) és b) pontjai szerint a választókerületek s a középponti választmány alakítására nézve teljesítendőket a szabad kerületekben szinte a közgyűlés, az 5. §. A) pontja szerint országgyűlési szavazattal fölruházott szabad királyi városokban pedig a bel- és kültanács közös ülésükben teljesítendik.

9. §. Középponti választmányt azon szabad kerületekben s városokban is kell alakítani, melyek csak egy országgyűlési követet választandanak.

10. §. A 7. és 8-ik §§. értelmében hozandó határozatok a belügyek ministerének haladék nélkül megküldetnek.

11. §. A középponti választmány tagjai a következő esküt teszik le:

Én N.N. esküszöm stb. hogy mindazt, mit az országgyűlési követnek (vagy követeknek) választására nézve, az ország törvénye szerint, kiküldetésemhez képest teljesíteni tisztemhez tartozandik, híven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen teljesítendem. Isten engem stb.

12. §. A középponti választmány kiküldetése után legfellebb egy hét alatt összeülvén: 

a)     A vezérlete alá tartozó mindegyik választókerületekre nézve a választóknak összeírására 3 tagból álló küldöttséget nevez.

b)    Meghatározza a napot, melyen a választóknak összeírása a kerületenkint evégett kijelelendő helyen kezdetét veendi, s a kezdő nap beszámításával 14 egymás után következő napokban félbeszakasztás nélkül folytattatni fog.

13. §. Az előző §. b) pontjában említett határnap a központi választmány általi kitűzésétől számítva 21 napnál rövidebb, 30-nál hosszabb nem lehet, s körlevelek, az egyházi szószékbőli hirdetések, a hirdetményeknek helységenkint nyilvános helyekeni kifüggesztése s más e részben szokásban levő módoknak használata mellett lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül köztudomásra bocsátandó.

14. §. A választók összeírására kinevezett küldöttségek a kijelölt helyeken a 12. §. b) pontjában említett 14 nap lefolyása alatt naponként ülést tartanak, s a bejegyeztetés végett magokat jelentő választókat a ministerium által evégett a középponti választmánynak idejében megküldendő táblás jegyzékekbe bejegyzik.

15. §. Az összeíró választmánynak az eddigi megyei választók, s illetőleg városi polgárok lajstromai, az adóbeli rovásos összeírások s más hasonló adatok használatul  átadatván,  képességöket a bejegyzés végett jelentkezők, amennyiben az összeíró választmány arról a kezeinél levő adatokból meg nem győződnék, igazolni tartoznak.

16. §. Az összeíró küldöttség a választónak, kit bejegyez, ezt szóval is kijelentvén, a bejegyzett választók neve után az igazolásul szolgált adatokat, az összeírási jegyzéknek evégett nyitandó külön rovatába sommás kivonatban bevezeti, egyszersmind pedig azokról is külön névjegyzéket készít, kik bejegyeztetésük végett magokat előtte jelentették, de attól általa elmozdíttattak.

17. §. Az összeíró küldöttségek az összeírást 3 egyenlő példányban vezetik, s aláírásaikkal ellátva a 12. §. b) pontjában említett 14 nap elteltével a középponti választmánynak haladék nélkül beadják.

18. §. Az összeíró választmányok által beadandó összeírásoknak egyik példánya a középponti választmány által meghatározandó s előre közhírré teendő nyilvános helyen mindenki általi megtekinthetés végett több napokon át ki fog tétetni.

19. §. Az, ki az összeíró választmány által a bejegyzéstől elmozdíttatott, valamint az is, ki másnak bejegyzése ellen észrevételt tenni kíván, az összeírásnak e tekintetbeni megigazításáért a középponti választmányhoz folyamodhatik.

20. §. Az, ki bejegyeztetés végett magát az összeíró választmányok egyike előtt sem jelentette, evégett többé a középponti választmányhoz nem járulhat.

21. §. A középponti választmány a választók összeírásának bevégzése után legfellebb egy hét alatt összeülvén:

a)     Az illető küldöttségek által beadott összeírásokat és

b)    A 14. §. értelmében benyújtott folyamodásokat megvizsgálja.

c)     Azoknak jegyzékét, kiket a beadott folyamodások folytában az összeírásból kihagyandóknak vagy ahhoz hozzáadandóknak határoz, a beadott összeírások mindegyik példányához az elnöknek és jegyzőnek aláírásával hozzácsatolja.

d)    Az összeírásoknak minden beadott folyamodások tárgyalása melletti tökéletes kiigazításaig üléseit naponként folytatja.

e)     Az ekképpen megigazított összeírásokból egy példányt a választásnáli használataul megtartván, egyet a hatóság levéltárába tesz be, egyet a belügyek ministerének, üléseinek megkezdésétől számítva legfellebb 14 nap alatt beküld.

22. §. A középponti választmány minden tanácskozásairól a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből választandó jegyző által rendes jegyzőkönyvet vezetett, s annak egy példányát a levéltárba tévén, a másikat a belügyek ministerének időszakonként felküldi.

23. §. A középponti választmánynak, valamint az összeíró küldöttségeknek is üléseik nyilvánosak.

24. §. Az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettetvén, az országgyűlési követválasztás határnapja iránt a középponti választmányok akként intézkednek, hogy:

a)     bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényhatóságban közhírré tétethessék, s

b)    az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel megelőzze.

25. §. A választás határnapja kitűzetvén, a központi választmány elnöke azt a 13. §-ban említett módon, a lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül közhírré téteti.

26. §. A középponti választmány minden választókerülete, a választás vezérletére egy elnököt s jegyzőt és a szükség esetére helyetteseket is választ.

27. §. A megválasztott elnök a választásra kitűzött napon az illető kerület főhelyén a választók gyülekezetét a központi választmány által meghatározandó s előre szinte közhírré teendő órában megnyitván, bármely választónak joga van az országgyűlési követségre egy egyént ajánlani.

28. §. A választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik a választóknak a fentebbiek szerint kerületenkint készítendő összeírásban bennfoglaltatnak, s csak azon kerületben bírnak szavazati joggal, amelyben összeírva vannak.

29. §. Az összeírásban foglaltak közül a választási jog senkitől meg nem tagadtathatik.

30. §. Ha a választók megnyitott gyülekezetében az országgyűlési követségre csak egy egyén ajánltatik, s annak vagy több ajánlottak közül egynek megválasztásában a választók közakarattal összpontosulni látszanak, az elnök az összegyűlt választókhoz azon kérdést intézendi: vajon az általa megnevezendő illető egyénnek megválasztásában közakarattal megnyugosznak-e, vagy szavazni kívánnak; s ha 10 választó szavazást kíván, azt azonnal megrendeli, különben a választást befejezettnek, s az illető egyént a kerület által megválasztott országgyűlési követnek nyilvánítja.

31. §. A választás szavazásra bocsáttatván, azon választók mindegyike, kik országgyűlési követet ajánlottak, a helyszínen jelenlevő választók közül két egyént nevezend, s az ekképpen mindegyik ajánlottnak részéről nevezendő egyének az elnökkel s a szavazat nélkül jelen leendő jegyzővel együtt képezendik a szavazatszedő választmányt.

32. §. A szavazás a szavazó nevének a küldöttség általi feljegyzésével, s valamint a szavazatok összeszámítása is nyilván történik.

33. §. A szavazás megkezdetvén, mindaddig, míg magát szavazó jelenti, félbenszakasztás nélkül folytatandó.

34. §. Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak általános többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik.

35. §. Ha a szavazóknak általános többségét azok közül, kikre a szavazás történt, egyik sem nyerné el, azon két egyén között, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, újabb szavazás történik.

36. §. Ezen másodszori szavazás, amennyiben a szavazók sokasága miatt az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, a következő napon fog megkezdetni, s mindenesetre egyfolytában befejeztetni.

37. §. A kitűzött két egyén közül az, ki a másodszori szavazásnak alkalmával az abban résztvevő választók szavazatának többségét megnyeri, megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik.

38. §. A választók összeírása egyik hiteles példányának a választás alkalmával a szavazatszedő küldöttség kezeinél kell lenni.

39. §. Ki-ki csak személyesen szavazhat.

40. §. A választóknak az összeírásnál vagy választásnál semminemű fegyverrel megjelenni nem szabad.

41. §. Az összeíró s szavazatszedő küldöttségeknek tagjai a törvény s nemzeti becsület oltalma alatt állnak, s rajtok elkövetett bármely sérelmek bűnvádi eljárás mellett a vétséghez aránylag lesznek megfenyítendők.

42. §. Mind a választók összeírásánál, mind a választásnál a jó rend fenntartásának joga s kötelessége a kiküldött elnököt illeti, ki szükség esetében e célra fegyveres erővel is rendelkezhetik.

43. §. A szavazatszedő küldöttség a választás folyamáról rendes jegyzőkönyvet vezettetvén, azt a választás befejezésével az elnök és a jegyző s a szavazatszedő küldöttségnek legalább két tagja 3 példányban aláírják, s egy példányt a megválasztott követnek azonnal kezéhez juttatván, a másik kettőt a levéltárbani fenntartás, s illetőleg a belügyek ministerének leendő átküldés végett a központi választmánynak beadják.

44. §. A megválasztott követnek a kezéhez juttatott választási jegyzőkönyv megbízólevél gyanánt szolgál.

45. §. A választás vezérletére kiküldött elnök azon kerületben, melyben a választásnál elnököl, követté nem választathatik.

46. §. A jelen törvény rendeleteinek az illetők általi teljesítésére a ministerium felügyel, s az evégett megkívántató utasításokat s rendeleteket az illető középponti választmányokhoz intézi.

47. §. Azon választások iránt, melyeknek törvényessége bármely tekintetből kérdésbe vétetnék, a képviselő tábla intézkedendik.

48. §. A kebelükbeli azon községeket, melyek az 5. §. szerint az illető királyi városokkal egy választókerületet képezendenek, a város területéhez legközelebb fekvő helységek közül az érdeklett városokkal egyetértve, az illető megyék jelelendik ki.

49. §. Az ilyetén vegyes kerületekre eső választóknak összeírására mind a megyei, mind a városi középponti választmány két-két tagot nevez, s e 4 tagból álló küldöttség mind a városban, mind az azzal összekapcsolandó megyei községekben a választók összeírását a jelen törvényben megállapított elvek szerint közösen teljesítendi.

50. §. Azon esetben, ha a 49. §. szerint munkálkodó vegyes küldöttségekben valamely előforduló kérdésnek eldöntésében a szavazatok egyenlők lennének, a küldöttségből minden ilyetén előforduló egyes esetre nézve külön teendő sorshúzás útján egy tag ideiglenesen kilép, s a fennforgó kérdést a többi küldöttségi tagok szavazattöbbséggel döntik el, az illető kérdésnek eldöntése után azonban mind a 4 küldöttségi tag munkálódását ismét együtt folytatandja.

51. §. A választásra elnököt azon közhatóságnak középponti választmánya nevez, melynek kebeléből az ily vegyes kerülethez legtöbb választó járul; a jegyzőt ellenben azon hatóság középponti választmánya küldi ki, melyhez a kérdéses vegyes kerületbeli választóknak kisebb száma tartozik, s oly esetben, midőn egy ily vegyes kerületre két városi hatóság esik, a szavazatszedő küldöttséghez mindenik egy-egy tagot küld, kik közül az egyik a jegyzői tollat vezeti.

52. §. A vegyes kerületek alakításához járuló megyék s városok között a jelen törvény végrehajtásának érdemében támadható kérdéseket, az illetőknek meghallgatásával, ezen törvény rendeleteinek értelmében a ministerium intézi el.

53. §. Horvátországban a választókerületeket, az országgyűlési követeknek az 5. §-ban részére kijelölt számához képest, a jelen törvény elveinek alapján Zágráb, Varasd, Körös megyék, a kebelökbeni királyi városok s a túrmezei, buccarai s vinodoli kerületek között felosztani a tartományi gyűlés fogja, melyre nézve az 1845. esztendei september 14-én kelt udvari rendelet ezennel visszavettnek kijelentetik.

54. §. Addig, míg a végvidékiek politikai rendezése iránt a törvényhozás részletesen intézkedni fog, a horvátországi végvidékekben az országgyűlési követek választásának módját hasonlóképpen a tartományi gyűlés, a drávántúli egyéb ezredekben a bán, a többi végvidéki ezredekre, valamint a csajkások kerületére nézve is a ministerium határozandja el.

56. §. Mindegyik országgyűlési követnek az országos pénztárból 5 pengőforint napidíj, s lakbér fejében évenként 400 pengőforint fizettetik.

57. §. A pénzügy s közmunkák ministerei megbízatnak, hogy az országgyűlési tanácskozásoknak Pesten leendő folytatásához megkívántató alkalmas helyről gondoskodjanak.

Leopold Kupelwieser portréja V. Ferdinándról

1848:6. törvénycikk

Az 1836: 21. tc. foganatosításáról

Ő felsége az 1836:21. tc. azonnali végrehajtását nádor királyi helytartó ő fensége közbenjárására kegyelmesen elrendelvén, ennek következtében határoztatik:

1. §. Kraszna, Közép-Szolnok és Zaránd vármegyék, Kővár vidéke és Zilah városa a jelen törvénynek azon törvényhatóságokbani kihirdetése napjától minden tekintetben Magyarország elválhatatlan egészítő részeit képezik. S ennek következtében:

2. §. A nevezett hatóságoknak az erdélyi kormányszék, kincstár s törvényszék iránti minden függése s minden viszonyai végképp megszüntetvén, azok a magyar felelős ministerium s magyar főtörvényszékek hatósága alá helyeztetnek.

3. §. A visszacsatolási viszonyok részleteinek ezen alapon törvény, igazság s méltányosság szerinti ideiglenes szabályozása – a jövő törvényhozásnak végelhatározás végett teendő jelentés kötelessége mellett – a ministeriumra bízatik; melynek hatósága a visszacsatolt részekre nézve a jelen törvény királyi szentesítésével azonnal életbe lép.

4. §. A ministerium a jelen törvénynek haladéktalan végrehajtásához szükséges intézkedésekre felhatalmaztatik.

1848:7. törvénycikk

Magyarország és Erdély egyesítéséről

A magyar koronához tartozó Erdélynek Magyarországgal egy kormányzás alatti teljes egyesültét nemzetegység és jogazonosság tökéletes jogalapon követelvén, a két testvérhon érdekeinek a közelebb tartandó országgyűléseni képviseltetését pedig a jelen kor eseményei sürgetőleg igényelvén, ezeknek sikeresítésére határoztatik:

1. §. Az erdélyi múlt országgyűlésre meghíva volt királyi hivatalosok a magyarországi főrendi táblán üléssel és szavazattal ruháztatnak fel, ide nem értvén a királyi kormányszék, királyi ítélőtábla tagjait és katonai egyéneket.

2. §. Erdélyt – a visszakapcsolt részeket ide nem értve – a legközelebbi közös hongyűlésen 69 szavazat illeti.

3. §. Ezen szavazatok a törvényhatóságok között következőleg osztatnak fel:

A kilenc magyar, öt székely és tizenegy szász megyéket, székeket és vidékeket, valamint Kolozsvár, Maros-Vásárhely és Fejérvár szabad királyi városokat két-két – összesen 56 szavazat –, a többi képviseleti jogot gyakorló városokat – számszerint 13-at – egyenként egy-egy szavazat illeti.

4. §. A felelős ministeriumnak kötelességévé tétetik, hogy minden kitelhető törvényes eszközöket felhasználva, magát úgy az evégett a múlt erdélyi országgyűlésen kinevezett bizottmánnyal, mint szintén az Erdélyben hovahamarább összegyűlendő országgyűléssel értekezésbe tegye; mindenesetre pedig úgy az egyesülés teljes végrehajtására szükséges lépéseket megtegye, mint szintén e tárgyban kimerítő törvényjavaslatokat terjesszen a legközelebbi hongyűlés elibe, vezérelvül mondatván ki, miszerint:

5. §. Magyarhon Erdély mindazon külön törvényeit és szabadságait, melyek amellett, hogy a teljes egyesülést nem akadályozzák, a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni s fenntartani kész.

6. §. A fennebbi rendelkezés mind a királyi hivatalosokra, mind a képviselőkre nézve Erdély hovahamarébb összehívandó országgyűlésének megegyezésétől feltételeztetik, s csak a közelebbi magyar hongyűlésre terjed, azontúl az erdéliy érdekek képviseletének elrendezése azon egyesült törvényhozás feladata leend.

1848:8. törvénycikk

A közös teherviselésről

Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.

1. §. Ő felsége felelős magyar ministeriuma által, a törvényhatóságok meghallgatása mellett, ki fogja dolgoztatni ideiglenesen az adózási kulcsot, , és ezen kulcs szerint a kivetés már a legközelebbi közigazgatási évtől, úgymint az 1848-dik évi november 1-ső napjától veszi kezdetét.

2. §. Az ideiglenesen kidolgozandó kulcs a legközelebbi országgyűlésének mindenesetre bemutatandó.

3. §. A fenn kitett határnapig a már kivetett közterhek behajtása elrendeltetik.

1848:9. törvénycikk

Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről

Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek.

1. §. A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi.

2. §. Ő felsége a magán földesuraknak akkénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tőkeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma által előterjeszteni.

3. §. Oly helyeken, hol eddig úrbéri rendezés vagy legelőelkülönzés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik.

4. §. Az úri törvényhatóság megszüntetik; ideglenesen, míg a törvénykiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt polgári ügyekben a sommás perekre nézve ott, hol rendezett elsőbírósági hatóságú tanácsok nincsenek, a szolgabírák, büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni.

5. §. Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt úrbériség volt kapcsolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések a törvény további rendeleteig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene bírói eljárás útján.

1848:10. törvénycikk

Az összesítéséről, legelőelkülönözésről és faizásról 

A IX. törvénycikk 3-ik §-ának folytában rendeltetik:

1. §. Oly helyeken, hol a földesúr és volt jobbágyai között a legelőelkülönözés, illetőleg úrbéri rendezés, akár egyezség, akár úrbéri per útján valóságosan és tettlegesen már végrehajtatott, az ekként megtörtént összesítés, illetőleg elkülönözés többé fel nem bontathatik.

2. §. Oly helyeket illetőleg, melyekre nézve az összesítési vagy elkülönözési per a földesúr és volt jobbágyai között e törvény kihirdetése alkalmával végítélet által már be van ugyan fejezve, de ezen végítélet még felsőbb vizsgálattól vagy végrehajtástól függ, az összesítési vagy elkülönözési per felsőbb vizsgálata a királyi, és illetőleg báni tábla által történik, az ekként végsőleg eldöntött perben pedig az ítélet, vagy ha a kérdés a felek között egyezség útján intéztetett el, ezen egyezség az alispáni bíróság által végrehajtandó.

3. §. Oly összesítési, és illetőleg elkülönözési perek, melyek e törvény kihirdetésekor már folyamatban vannak, de végítélet által még be nem fejeztettek, vagy a jelen törvény kihirdetése után céloztatnak folyamatba tétetni, az alispáni bírósághoz tétetnek által, illetőleg ezen bíróság előtt lesznek indítandók, a barátságos egyezség megpróbálása az eljáró bírónak minden esetben szoros kötelessége levén.

4. §. Olyan helyeken, hol a földesúrnak volt jobbágyai a faizást, makkolást, gubacsszedést vagy bármely egyéb javadalmakat az úrbéri törvények korlátai között a földesúr erdejében gyakorolják, és e tekintetben különösen kihasított erdőrésszel ellátva nincsenek, a faizási haszonvételnek, úgyszinte a makkoltatási, gubacsszedési és egyéb javadalmaknak elkülönözve leendő gyakorlására, akár a földesúr, akár a volt jobbágyai, pert az alispáni bíróság előtt különösen is indíthatnak; mely eljárásban a felek között a barátságos egyezséget mindenekelőtt megpróbálni az eljáró bírónak szinte szoros kötelességévé tétetik.

5. §. A 3-ik és a 4-ik §-ban említett perek a megyei törvényszék, innen a Királyi, illetőleg Báni Tábla által fognak fellebbvitel útján az ítélet végrehajtása előtt vizsgáltatni.

6. §. Minden más úrbéri perek, melyek úrbéri panaszok vagy szolgálatok, kilenced és dézma tekintetéből jelen törvénycikk kihirdetésekor folyamatban vannak, ezennel megszüntetnek.

7. §. Egyébiránt az 1807:21. törvénycikk ezennel is megerősíttetvén, a megyékben az erdők jókarban tartására felvigyázni ezentúl is szoros kötelességükben álland.

8. §. A ministerium az erdőknek sikeresebb mívelése és fenntartása iránt a legközelebbi országgyűlésének részletes törvényjavaslatot fog előterjeszteni.

1848:11. törvénycikk

Azon ügyekről, melyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek

A IX-ik törvénycikk 4-ik §a által a földesúri törvényhatóság mind polgári, mind büntető tekintetben megszüntetve levén, azon ügyekre nézve, melyek eddig a földesúri hatóság által intéztettek el, rendeltetik:

1. §. Azon sommás szóbeli és mezei-rendőrségi perek, melyek eddig a földesúri hatóság által ítéltettek, a IX-ik törvénycikk 4. §-a rendeletéhez képest ezután a szolgabírák által levén ítélendők, a megyék, ha és amennyiben a szolgabírák a jelenlegi számban elegendők nem lennének, a szükséghez képest a ministerium beleegyezésével azoknak, illetőleg az esküdteknek számát szaporíthatják.

2. §. Oly perek, melyek eddig az elsőbírósági hatósággal ellátott rendezett tanács által az őriszékekre vitettek feljebb: ezután egyenesen a megyei törvényszékre fognak feljebbvitetni.

3. §. Oly helységekre nézve, melyek rendezett elsőbírósági hatóságú tanáccsal ellátva nincsenek, a megyék a szükséghez képest több törvényszékeket, mint elsőbíróságokat alakíthatnak, melyeken az alispán akadályozása esetében elnököt a törvényszék tagjai önsoraikból választanak; ezen törvényszékektől fellebbvitel szinte a Királyi és illetőleg a Báni Táblára történend.

4. §. A büntető hatóság a IX-ik törvénycikk 4. §-ának rendelete szerint az úri hatóság megszűntével szinte a törvényszékekre levén ruházva, az uradalmak az ezen hatóság gyakorlatára szükséges épületeket és készületeket ideiglenesen a megyéknek átalengedni kötelesek.

5. §. Az árvai és bírói számadások a megyei számvevőszékek által megvizsgálandók, melyek ezennel törvényszéki hatósággal ruháztatnak föl; feljebbvitel ez esetben is a Királyi s illetőleg a Báni Táblához történik; a megyék a hivatalnokok számát e tekintetben, mennyire szükséges, a ministerium beleegyezésével szaporíthatják, s átalában részletes intézkedéseket hozhatnak a megyei árvák dolgának mily alakbani kezelése iránt.
 

1848:12. törvénycikk

Az úrbéri megszüntetett magánúri javadalmak statusadóssággá

Az úrbéri mindennemű tartozások a IX-ik törvénycikk által történt megszüntetése következtében rendeltetik:

1. §. Hogy az országgyűlésnek berekesztése után megszünendő úrbéri javadalmak igazság szerinti megbecsültetését Ő felsége ministeriuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje.

2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szolgáland, mely abból az illető földesurakra valósággal háramlott – nem pedig azon teher, melyet az azt szolgáltató alattvalók viseltek.

3. §. A megbecsülésnek miképpen leendő eszközlését az illető minister határozandja meg, a megbecsülendő évi haszon értéke hússzorozva tesz a kármentesítési tőkét.

4. §. A megbecsülés helyessége ellen teendő kifogásokat az igazság-ministerium által országkerületenként nevezendő négy, és a kapcsolt részekben külön egy, öt-öt tagból álló és a status által díjazandó választmány sommásan ítéli el.

5. §. Az ekképp meghatározandó becsérték fejében a ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul statuskötelezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak kötettnek le, s a ministerium felhatalmaztatik ezek alapján kölcsön eszközlésére vagy az említett javaknak részletenkénti eladására. Amennyiben pedig az említett fekvő javak elegendők nem lennének, a kincstári és országos egyéb jövedelmek is azoknak kielégítésére hypothekául szolgálandnak.

6. §. Az állomány az ekképp biztosított tartozásnak kifizetését ezennel lekötelezi, s azt valóságos statusadósságának elismeri.

7. §. Ezen statusadósságnak miképp leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministerium a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot teend, mely is felőle végképp határozand.

8. §. E törvényrendelet ezen statusadósság minden kötelezvényébe szórul szóra beleiktatandó.

9. §. A már eddig kötött úrbéri örökváltsági szerződésekre nézve, a jelen törvény alapján, a körülményekhez képest a ministerium fog igazság és méltányosság szerint intézkedni.

1848:13. törvénycikk

A papi tized megszüntetéséről

Az egyházi rend a papi tizedről minden kárpótlás nélkül lemondván, az ország rendei ezen az ország oltárára letett áldozatot örök emlékezet okáért törvénybe iktatják, egyszersmind ezen lemondásnak nyomán elhatározzák:

1. §. A papi tized, akár természetben, akár a természetbeni kiszolgáltatás helyett készpénzben teljesíttetett, éspedig akár közvetlenül az egyházi rendnek, akár haszonbérlőknek fizettetett, akár örökös szerződés mellett, akár királyi adomány által szereztetett, ezennel örökre megszüntetik.

2. §. Mennyiben a tized megszüntetése a kisebb rendű papság némely tagjainak jövedelmeit is érdekli, s e tekintetből azoknak ellátásáról gondoskodni minden esetben szükséges leend, Ő felsége egyszersmind a kisebb rendű bármely vallásfelekezeten levő papságnak illő ellátása iránt általánosan is, magyar ministeriuma által részletes törvényjavaslatot fog az ország rendeinek előterjeszteni.

3. §. Mennyiben a papi tized magán családok birtokába, akár örökös szerződés, akár királyi adomány által jutott, a tulajdonos magán családoknak a közálladalom által leendő kármentesítése iránt Ő felsége magyar ministeriuma által a legközelebbi országgyűlés elibe részletes törvényjavaslatot fog előterjeszteni.

1848:14. törvénycikk

A hitelintézetről

1. §. A hitelintézet felállítására, úgyszinte szükséges tartaléktőkéjének 500 000 forintig megszerzésére a ministerium felhatalmaztatik.

2. §. Alapszabályait, törvényhozási megvizsgálás és helybehagyás végett, a legközelebbi országgyűlés első évi ülésének be fogja mutatni.

3. §. Azon magánbirtokos, kinek úrbéri megszűnt haszonvételei iránt kármentesítés van a IX-ik törvény által biztosítva, úrbére haszonvétele tőkéjeig kölcsönt kapnia, mindenekelőtt elsőséggel bír, ha a kölcsönt kellőleg biztosíthatja. És a megszüntetett úrbéri tartozásoknak az e részben alkotandó törvény rendelete szerinti országos megbecslés által megállapítandó tőkeértéke az ily kölcsön megtérítésénél visszafizetéskint az álladalom által el fog fogadtatni.

4. §. A hitelintézet követelése kiváltsági elsőséggel bír minden más követelések fölött, kivevén, amelyek elsőbb helyen vannak bejegyezve.

5. §. A hitelintézet részére lekötött birtok csőd alá kerülvén, a kamat és a törlesztési járulék a perfolyam alatt is pontosan fizetendő, melynek elmulasztása esetében a hitelintézet azon birtokból, rövid per útján, egész követeléseit, tőkével együtt is megtéríttetheti magának.

6. §. Minden olyan kérdések fölött, melyek úgy az intézet és adósai, mint az intézet és hitelezői közt támadhatnak, az illető váltótörvényszék rövid úton bíráskodik.

7. §. Kölcsönét a hitelintézet, a kölcsönvevő tetszése szerint, akár kész ezüstpénzben, akár hitellevelekben fogja adhatni.

1848:15. törvénycikk

Az ősiség eltörléséről

Az ősiség eltörlése ezennel elvileg kimondatván, rendeltetik:

1. §. A ministerium  az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének alapján a polgári törvénykönyvet ki fogja dolgozni, és ezen törvénykönyv javaslatát a legközelebbi országgyűlés elibe terjesztendi.

2. §. Időközben a legközelebbi országgyűlésig mindazon perek folyamata, melyek az ősiségi viszonyokból vették eredetüket, és még végítélet által befejezve nincsenek, felfüggesztetnek; úgyszinte ilyennemű pereknek megindítása is, az 1836:14. törvénycikkely eseteit kivéve, eltiltatik.

1848:16. törvénycikk

A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról

A megyei szerkezetnek Magyarhon s kapcsolt részei alkotmányossága védbástyáinak a közszabadsággal összhangzásba hozatala, egyszersmind a közigazgatásnak időközben is minden megakadástóli megóvása tekintetéből rendeltetik:

1. §. A ministerium a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni.

2. §. Addig is, míg a jövő törvényhozás ezen rendezést véghezvinné, a megyei hatóság következőleg fog gyakoroltatni:

a) A jelen törvényhozás berekesztése után a lehető legrövidebb idő alatt minden megyében közgyűlést fog tartani.

b) Ezen közgyűlésen szavazattal bírandnak mindazok, kiket akár törvény, akár egy vagy más megyének eddig is hozott határozatai szavazati joggal felruháztak; ahol pedig semmi ily jogterjesztő határozatok közbe nem jöttek volna, szavazattal bírandnak a törvény által jogosítottakon kívül azok, kiket a megyei lakosok községenként ezen közgyűlésre képviselőkül utasítandnak.

c) Ezen közgyűlésen a jelen országgyűlésen hozott törvények kihirdettetvén; egyszersmind tekintettel a megyének kiterjedésére, népességére, a megyei honpolgárok minden osztályaira s a megyei közigazgatásnak és különösen a jelen országgyűlésen hozott törvényeknek sikeresítésére, egy nagyobb számú állandó bizottmány fog, minden születésrei különbség nélkül, a szokott módon választatni.

d) Ezen állandó bizottmány a főispánnak vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt a megyei tisztségiviselőség hozzájárultával annyiszor s addig, amint s ameddig szükséges leend, összegyűlvén, mindazon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely törvény s alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illeti.

e) A köztanácskozási nyelv mind a gyűléseken, mind a bizottmányokban Magyarországra nézve egyedül a magyar: a kapcsolt részekben, saját szabályuk következtében is, anyai nyelvüket használhatják.

f) Az ekképp működendő megyei képviselőbizottmány tehát a „megye közönségének nevében” úgy a ministeriummal egyenes érintkezésben álland, mint törvény értelmében a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezendik.

g)A bizpttmány, mihelyt a jövő törvényhozás által a megyei szerkezet rendezve lesz, működését bevégezvén s jegyzőkönyveinek bemutatásával a megye közönségének eljárásáról jelentést tevén, ideiglenes hatóságát a megye kezeibe leteszi.

h)A bizottmány ülései nyilvánosak.

1848:17. törvénycikk

A megyei tisztválasztásokról

A megyékben a legközelebbi országgyűlésen teendő intézkedésig tisztújító székek tartatni nem fognak: hanem akár a hivatalnokok soraiban történhető hiány pótlásának, akár a XI-ik törvény eseteiben új hivatalnokok választásának szüksége forogna fenn, a hiányt pótolni s illetőleg az újonnan alkotandó hivatalokat betölteni ideiglenesen és helyettesítésként a főispán a XVI-ik törvény szerint alakítandó középponti választmánnyal egyetértőleg fogja.

1848:18. törvénycikk

Sajtótörvény

Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául ideiglenesen rendeltetnek:

1. §. Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti.

2. §. Sajtóútoni közlés alatt értetik: minden olyan közlés, mely vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik, és amelynek közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdődött.

I. fejezet. Sajtóvétségekről

3. §. Ki valamely bűn vagy vétség elkövetésére egyenes és határozott felhívást tesz sajtó útján, és a bűn avagy vétség valósággal el is követtetik, a felhívó, mint bűnrészes tekintetvén, a köztörvények súlya szerint büntettetik.

4. §. Ki valamely bűn vagy vétség elkövetésére egyenes és határozott felhívást tesz sajtó útján, de annak nem lőn semmi következménye, mint bűnkísérlő tekintetvén, a köztörvények súlya szerint fog büntettetni.

5. §. Ki a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből s a tisztességes erkölcsökből csúfot űz, 1 évre terjedhető fogsággal és 400 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

6. §. Ki a magyar szent korona alá helyhezett terület tökéletes álladalmi egységének, ki a sanctio pragmaticánál fogva megállapított s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat; ki az alkotmány erőszakos megváltoztatására s a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázít, s bűnök elkövetésére hív fel és buzdít, négy évig terjedhető fogsággal és 2000 forintig emelkedhető büntetéssel fog büntettetni.

7. §. Ki a felség személyének sérthetlensége, a királyi székbeli örökösödésnek megállapított rende ellen kikel, avagy a királynak magas személye ellen sértést követ el, hat évig terjedhető fogsággal és 3000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

8. §. Ki az uralkodóház tagjai ellen követ el sértést, 4 évig terjedhető fogsággal és 2000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

9. §.Ki a közbéke és csend erőszakos megzavarására lázít, két évig terjedhető fogsággal és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

10. §. Ki törvény által alkotott valamely hatóságot vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhető fogsággal és 1000 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

11. §. Ki valamely köztisztviselőt vagy közmegbízatásban eljárót hivatalos tetteire vonatkozólag rágalmakkal illet, egy évig terjedhető fogsággal és 600 forintig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

12. §. Ki magánszemélyt rágalmakkal illet, hat hónapig terjedhető fogsággal és 300 forintra emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.

Egyszersmind a panaszkodónak okozott pörlekedési költségben és a közzététel által reá nézve előidézett károkban is a panaszkodó részére el fogván marasztatni.

13. §. Sajtóvétségért büntettetik a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó; ha ez sem tudatnék, a nyomda vagy metszde tulajdonosa.

14. §. Ki az országgyűlés, a törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek és törvény által alkotott egyéb testületek iratait és azok nyilvános üléseit hív szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indíttathatik.

15. §. A fogság és pénzbüntetés, a körülmények szerint, külön is, együtt véve is alkalmaztathatik.

Minden pénzbüntetések és elkobzások az országos pénztár javára fordíttatnak.

16. §. Ki ugyanazon vétséget, melyért egyszer már büntetve volt, ismét elköveti, azon büntetésnél, melyre első ízben ítéltetett, felével súlyosabban büntettethetik.

II. fejezet. A bírói eljárásról

17. §. A sajtóvétségek fölött nyilvánosan esküdtszék ítél. A ministerium felhatalmaztatik, hogy szorosan a büntető eljárásról szóló múlt országgyűlési javaslatnak elvei szerint az esküdtbíróságok alakítását rendelet által eszközölje.

Megjegyeztetvén a 39-ik §-ra: hogy esküdtszéki képességre 200 forint évenkinti jövedelem kívántatik; a VIII-ik fejezetre pedig, hogy a főigazítószék hatóságával, ideiglenesen, a Hétszemélyes Tábla ruháztatik fel.

18. §. A jelen törvény 3., 4., 5., 6., 7., 8-ik §§-ai eseteiben az illető közvádló hivatalos kívánatára történik a vizsgálat és közkereset alá vétel.

19. §. A jelen törvény 9. és 10. §§-ai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a közvádló a megtorló keresetet.

20. §. Egyéb esetekben a kereset csak az illetőnek panaszára indíttathatik meg.

21. §. Úgy a közvádló, mint a panaszló fél vádlevelében tartozik szabatosan és világosan kijelelni azon izgatást, felhívást, sértést, meggyalázást, megbecstelenítést, melyet megtoroltatni kíván, különben a bűnvizsgáló bíró által kívánatától egyszerűen elmozdíttatik.

22. §. A bűnvizsgáló bíró a vád feladása után a nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek ítéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásáról rendes jegyzőkönyvet készít.

Ha a vád alól a bepanaszlott feloldoztatik, a lezároltakat a vizsgáló bíró köteles, 200 forint büntetés terhe alatt, azonnal kiadni.

23. §. Midőn a keresetet a közvádló hivatalból indítja meg, az ugyanazon hatóság esküdtbírósága által ítéltetik el, melynek kebelében a vádlott lakik, vagy hol a mű megjelenvén, az aláírt példány beadása történt.

Midőn pedig a kereset a panaszló fél folyamodására indíttatik meg, amely hatóságban a panaszló fél lakik, az ügy abban is elítéltethetik.

24. §. A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, kivévén, ha valaki mint tisztviselő vagy közmegbízott cselekedett, és a felhozott tények e körbeli eljárására vonatkoznak.

Ez esetben, ha a tény bebizonyíttatik, a vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenítést, mely annak folytában még történt, anélkül, hogy magából a tettből szükségképpen következett volna.

25. §. A meggyalázott, megbecstelenített panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett tanúkat hallgattathat ki, de a vádlott annak erkölcsisége ellen tanúk kihallgatását nem követelheti.

26. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, azonkívül, hogy ez az elmarasztott költségén közzététetik, egyszersmind a lefoglalt darabok elnyomása vagy megsemmisítése egészen vagy részben elrendeltetik.

27. §. Ki az ekképpen elmarasztó ítélet ítélet által sújtott elmeművet sajtó útján újra közzé teszi vagy árulja, a szerzője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel fog illettetni.

28. §. Minden olyan sajtóvétség, mely ellen hivatalbóli megtorlásnak van helye, hat hónap múlva; amely ellen pedig csak magánkereset indítható, 2 év múlva idősül el.

29. §. Minden sajtóvétség, mely a jelen törvény országgyűléseni kihirdetése után követtetik el, jelen törvény szerint fog elítéltetni.

III. fejezet. Az időszaki lapokról

30. §. Újság vagy időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forog, és havonkint legalább kétszer jelenik meg, csak a következő feltételek teljesítése mellett adathatik ki:

1-ör: Mely hatóságban a lap megjelenend, annak alispánjához, főkapitányjához, grófjához,[4] polgármesteréhez benyújtatik a nyilatkozat, melyben ki leend téve a tulajdonos vagy felelős kiadó, vagy felelős szerkesztő neve, laka és nyomda, melyben a lap nyomatni fog, s hatóság elnöke ezt a ministeriumnak bejelenteni köteles.

2-or: Ha a lap naponkint jelenik meg, biztosítékul 10 000 forint, ha ritkábban jelenik meg, 5000 forint tétetik le készpénzben vagy fekvő birtokra kettős biztosítékkal betáblázott kötelezvényben; első esetben a tőke az illető hatóság felügyelése s jótállása alatt, 5% kamattal a letevő részére jövedelmez.

Az eddig megjelent lapok az 1-ső pontban foglalt föltételnek e törvény kihirdetése után tüstént, a 2-dik pontbelinek két hónap alatt tartoznak eleget tenni.

3-or: Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében a pénzbüntetés a biztosítékból vonatik le; ha belőle ki nem telnék, azonkívül, hogy a szerző együtt-jótállónak tekintetik a foglalás a felelős tulajdonos, kiadó vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik.

Az ekként támadt hiányt az elmarasztaló ítélet után 10 nap múlva ki kell pótolni, különben annak megtörténteig a lap nem fog megjelenhetni.

4-er: Mely időpontban a lap vagy füzet szétküldöztetik, annak egy példánya, a bejegyzett felelős személy aláírásával, a helybeli hatóság elnökénél tétetik le.§§

Csupán ennek nem teljesítése miatt a lapok szétküldözését megtiltani nem szabad, hanem ki e szabály ellen vét, 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog megbüntetni.

31. §. Ki az előbbi §-ban elősorolt föltételek betöltése nélkül időszaki lapot kiad, egy évi fogságig és 500 forintig terjedhető büntetéssel sújtatik.

Úgy e büntetés, mint a 30. §. 4. sz. alatt foglalt, a köztörvényszékek által rövid úton, föllebvihetés és ellenállhatás nélkül fog kimondatni.

32. §. Mely közleményeket a kormány s a törvényhatóságok és egyéb törvényes testületek a szerkesztéshez küldenek, minden lap tartozik azokat, a szokott díjért, számába beiktatni.

33. §. Minden cikkekért, melyek valamely lapban megjelennek, ha a szerző felelősségre nem vonattathatnék, a nyilatkozatban kijelelt felelős személyek is feleletteherrel tartoznak. E felelősség kiterjed azon cikkekre is, melyeket más lapból vagy könyvből kölcsönöznek; ily átvételi esetben a büntetés a szerzőénél vagy első közlőénél mindig kisebb lévén s a maximumig soha sem terjedhetvén.

34. §. Minden sajtóvétségek, melyek időszaki lapban követtetnek el, ugyanazon törvények szerint büntettetnek, mint egyéb sajtóvétségek.

35. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, az illető tulajdonosok vagy kiadók tartoznak azt lapjok legközelebbi számában közzétenni, a 31. §-ban megírt módon megveendő 100 forint büntetés terhe alatt.

36. §. Midőn a 30. §. értelmében bejelentett felelős személy ítélet folytában fogságot szenved, az ítélet kihirdetés után három nap alatt más felelős személyt kell bejelenteni, és a lap csak annak neve alatt jelenhetik meg.

 IV. fejezet. A nyomdákról és könyvárusságról

37. §. Nyomdát és kőnyomdát felállíthat mindenki, aki az 1840:16. törvénycikk 1-ső és 2-dik fejezetében foglalt rendeleteknek eleget tevén, melyben lakik, azon törvényhatóság elnökének szándékát bejelenti, aki erről a belügyek ministerét értesíti; és a fővárosban 4000, egyébütt 2000 forintot, részére 5%-tel kamatozandót, letesz.

38. §. Ki titkolt nyomdát s kőnyomdát bír, tudniillik mely nincs bejelentve, műszereinek kobzásán túl, 1 évi fogsággal és 2000 forintig terjedhető büntetéssel fog büntettetni.

39. §. Minden nyomdabirtokos lakát és sajtóinak helyét az illető törvényhatóság elnökének bejelenteni tartozván, ezenkívül köteles egy átzsinórozott és elnökileg lepecsételt könyvet tartani, melyben mindenféle kis és nagy nyomtatvány elkészültének ideje, továbbá alaka, címe vagy ismertető tartalma, a kötetek, példányok, ívek száma bejegyeztessék.

40. §. Úgy a nyomtatványokból, mint az ábrázolatokból két (2) példány a helybeli hatóságnak átadandó, egyik a hatóságé, másik bekötve a Nemzeti Múzeumé lesz.

41. §. Mely nyomdatulajdonos bármely nyomtatványra nevét és lakát ki nem teszi, vagy álnevet tesz ki, ha a nyomtatvány sajtóvétséget foglal magában, bűntársnak tekintetik; ellenkező esetben 100 forintig terjedhető büntetésben marasztaltathatik el.

42. §. A könyvárusság semmi különös engedelemtől nem föltételeztetik, hanem azt, a kereskedőkre nézve fennálló törvényes szabályok megtartása mellett, mindenki gyakorolhatja.

43. §. A könyvárusok mindazon elmeműveket, melyek elmarasztó ítélet által nem sújtvák, szabadon árulhatják.

44. §. Ki olyant árul, melyen a nyomdatulajdonosnak neve s laka kitéve nincs, a nála találtatott példányok elkobzásán felül ötven forintig terjedhető büntetéssel fog büntettetni.

45. §. Az úgynevezett házaló vagy zug-könyvárulók az illető hatóság rendőri felügyelése alá helyeztetnek.

Az áprilisi törvények kiadványa gróf Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával

1848:19. törvénycikk

A magyar egyetemről

A magyar egyetemre nézve rendeltetik:

1. §. Az egyetem egyenesen a közoktatási minister hatósága alá rendeltetik.

2. §. Az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy egyrészről a tanuló arra nézve: mely tant és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen; másrészről: hogy a rendes tanárokon kívül más jeles egyének is a ministerium által ideiglenesen megállapítandó, később pedig törvény által meghatározandó feltételek mellett oktathassanak, törvényesen kimondatik.

3. §. Ezen elvnek az egyetemnéli alkalmazása a közoktatási ministerre bízatik, tudósítását ez és egyéb e részben teendők iránt a legközelebbi országgyűlésnek benyújtván.

1848:20. törvénycikk

A vallás dolgában

1. §. Az unitária vallás törvényes bevett vallásnak nyilváníttatik.

2. §. E hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatik meg.

3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elibe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni.

4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás valláskülönbség nélkül mindenkinek kölcsönösen megengedtetik.

5. §. A ministerium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák saját vallású tábori lelkészekkel láttassanak el.

6. §. Az 1844:3-ik törvénycikknek rendelete a görög nem egyesült vallásúakra is kiterjesztetik.

7. §. Ha valamely község görög szertartású lakosainak bár nagyobb része fogja jövendőben hitvallását megváltoztatni, ily esetben a községi egyház az előbbi valláson hátramaradt lakosok birtokában hagyandó; amennyiben tehát a legújabb időkben is hasonló esetek közigazgatási tárgyalás alatt volnának, azok a fennebbi elvek szerint lesznek elintézendők; de ezen törvény elveinél fogva jelen állapotot visszahatólag foglalások által háboríttatni meg nem engedtetik; s azért amely egyházak iránt folyó évi január első napjáig vagy kérdés nem támasztatott, vagy közhatósági elintézés jött közbe, azok kérdés alá többé nem vétethetnek.

8. §. A görög nem egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom felügyelése mellett ezennel biztosíttatván, e célból a felelős magyar ministerium lehető legrövidebb idő alatt; mindenesetre pedig a legközelebb tartandó országgyűlése előtt, egybehívandja az összes felekezet által választandó egyházi gyülekezetet (congressust), melynek tagjai addig is, míg annak szerkezete törvény által rendeztetni fog, ezúttal, a különböző nyelvű népességre való tekintettel, oly arányban választandók, hogy az egyházi osztályból 25, a világiból 75, s ezek közé a határőrvidékről 25 követ küldessék.

1848:21. törvénycikk

A nemzeti színről és ország címeréről

1. §. A nemzeti szín és ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik.

2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen újra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország címere használtassék. Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és címere mellett saját színeiket és címerüket is használhassák.

1848:22. törvénycikk

A nemzeti őrseregről

A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása az ország polgárainak őrködésére bízatik; e tekintetből, míg a legközelebbi országgyűlés kimerítőleg rendelkeznék, a nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak:

1. §. Mindazon honlakosok, kik városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 200 pengőforint értékű házat vagy földet, egyéb községekben féltelket vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul bírnak, vagy ha ily birtokot nem bírnak is, de 100 pengőforint évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig – ha gazdai hatalom alatt nincsenek – a nemzetőrseregbe beírandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak.

2. §. A nemzetőrséget királyi városokban s rendezett tanáccsal ellátott községekben a helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető mezei vagy szabad kerületi törvényhatóság szerkezendik össze.

3. §. A nemzetőrségi fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül, az illető megyei, kerületi, városi vagy rendezett tanáccsal ellátott községi hatóságok a nemzetőrségbe még más oly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekletteknek s e kitüntetésre méltóknak ítélnek.

4. §. A nemzetőrségből kirekesztetnek oly egyének, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyújtogatás vagy gyilkosság miatt büntetve voltak.

5. §. Oly egyének, kik a 4-ik §-ban említett vétségeket mint nemzeti őrök követik el: az őrseregből az ellenök indítandó bűnper befejezéseig ideiglenesen az illető törvényhatóság vagy a helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltetnek, és tőlök a fegyver elvétetik.

6. §. Azoknak összeírására, ki az 1-ső §. rendelete szerint, mint nemzetőrök, fegyvert fogni tartoznak, a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket fognak nevezni:

Megyékben, nem várva a közgyűlés tartását, a kisgyűlések.

A Jász-kun és Hajdú-kerületekben a főkapitány.

A szepesi XVI városokban és a turopolyai kerületben a kerületi gróf.

Fiumei és buccarai kerületekben a tengermelléki kormányzó.

Szabad királyi városokban és rendezett tanáccsal ellátott községekben a tanács.

7. §. Ezen küldöttségek a megyékben és szabad kerületekben az illető helybeli elöljárósággal egyetértőleg járnak el, és a körülményekhez képest a helybeli őrségnek alakítását is eszközlik.

8. §. Az 1-ső szakaszban említett egyéneknek szabadságára hagyatik, lovas vagy gyalog szolgálatot vállalni: a gyalog seregben mindazáltal szolgálatot tenni kötelesek mindazok, kik a lovas sereghez nem soroztattak.

9. §. Tisztjeit kapitányig az őrsereg maga választja, s mihelyst e választások által az őrsereg alakítása megtörtént, megyékben – az annak hatósága alatt álló rendezett tanácsú községekre nézve is – az alispán, Szabad királyi városokban és szabad kerületekben pedig a főtisztviselő a honvédelmi ministernek, úgy az őrsereg számára, mint szerkezetére s megválasztott tisztjeire nézve jelentést teszen, mire a kapitányságon felüli nemzetőrtiszteket Magyarországon a minister ajánlatára a nádor királyi helytartó, a kapcsolt részekben a bán nevezendi ki.

10. §. A magyarországi nemzetőrség fővezérét hasonlóan a nádori királyi helytartó nevezendi, a kapcsolt részekben a fővezérség a bánt, s ennek nemlétében a kapcsolt részek alkapitányát, a magyar tengermelléken pedig a kormányzót illeti.

11. §. Az őrseregnek a fegyverforgatásbani gyakorlására és ezen gyakorlásoknak betanítására alkalmas katonai egyénekről az illető törvényhatóságok felszólítása következtében a kormány gondoskodik.

12. §. Azoknak, kik a szolgálathoz szükséges fegyvereket megszerezni nem képesek, fegyver a közállomány táraiból fog kiszolgáltatni.

13. §. A nemzetőrsereg minden tagjai a magyar rendes katonaság hasonló fokozatú tagjaival egyenlő rangúaknak tekintendők, díjt azonban, míg csak helybeli szolgálatot tesznek, nem húznak, külső szolgálatuk idejére díjuk a rendes katonaságéhoz hasonló lészen: mely díj tulajdon községük határán kívül ugyan, de illető törvényhatóságuk kebelébeni szolgálatuk idejére a törvényhatósági házi pénztárból, illető törvényhatóságuk határán kívüli szolgálatuk idejére pedig az országos pénztárból fog fizettetni.

Felügyelés a fegyverekre

14. §. Azon fegyverek, melyek a közállomány táraiból az őrsereg részére adatnak ki, a törvényhatóságok közvetlen számadása és felügyelése alatt állanak. Ennélfogva

15. §. Megyékben és szabad kerületekben helyenként a szükséges fegyvereket felosztani és a helybeli elöljáróság számadása alá kiadni a törvényhatóságok fogják.

16. §. Ha valamely nemzeti őr fegyverét, melyet a közállomány tárából nyert, midőn kívántatik, beadni nem tudná, vagy elhagyta volna valamely részben romlani, a kárt megtéríteni tartozik.

Szolgálat

17. §. A nemzeti őrsereg szolgálata rendes és rendkívüli esetek szerint különbözik, a helybeli közcsend és béke rendszerinti vagy rendkívüli állapotához képest.

18. §. Midőn a közcsend és béke rendkívüli zavarodásának sem jelenségei nem mutatkoznak, sem pedig attól tartani ok nincs, hogy a közcsend és béke valamely erőszakos kitörések által felháboríttathatik, a nemzeti őrsereg szolgálata egyedül a szükséges rendőrségi intézkedések fenntartására szorítkozik. E teintetből:

19. §. A helybeli őrtiszt intézkedendik azon sor ész szám iránt, melyben a nemzeti őrök, egymást felváltva, szolgálatot tenni fognak.

20. §. Kisebb rendetlenségek, úgymint utcai vagy korcsmai veszekedések meggátolása, a kihágók befogása, a befogott gonosztevőknek vagy kihágóknak a törvényes felsőbbség kezeibe általadása, úgyszinte mindenütt ott, hol a törvényes felsőbbségnek eljárásához karhatalom szükséges, a karhatalom kiszolgáltatása a nemzeti őrségnek álland kötelességében.

21. §. Rendkívüli esetekben, midőn a megzavart közcsend és béke helyreállítására rendkívüli eszközök kívántatnak, minden besorozott nemzeti őr, akár következik reá sor szerint a szolgálat, akár nem, fegyvert fogni köteles.

22. §. A nemzeti őrség, a 21-ik §. esetét kivéve, szolgálatot tenni csak tulajdon községének határain belől tartozik: ellenben ha a 21-dik §. esetében a közcsend és béke valamely községben, a helybeli nemzeti őrség segítségével vissza nem állíttathatnék, ily esetben más községbeli nemzeti őrség is felszólítható, s felszólítása következtében tulajdon községének határain kívül is tartozik szolgálatot tenni.

23. §. A nemzeti őr fegyvert csak akkor foghat, ha szolgálatra felszólíttatik: és a nemzeti őrségnek, fegyveresen, mint testületnek tanácskozni és végzéseket hozni nem szabad.

24. §. A nemzeti őrség szolgálatára csak a polgári hatóság által szólíttathatik fel, és őrálláson kívül minden egyéb esetekben az őrcsapattal polgári elöljáró közbejövetele kívántatik.

25. §. Nemzeti őrség erőszakot csak akkor használhat, miután a polgári elöljáró azt, s illetőleg azokat, kik ellen az erőszak használandó, a törvény nevében engedelmességre felszólította.

26. §. A nemzeti őr felszólítva szolgálatát teljesíteni feltétlenül tartozik, panaszt, ha nem sor szerint szólíttatott volna fel, parancsnokságánál tehet.

27. §. A szolgálat elleni vétség eseteire a büntetés és eljárás rendelet által fog meghatároztatni.

28. §. A törvényben megállapított elvek korlátai között, rendelet által fog intézkedés tétetni részletesen az őrsereg egyenruhája és mindazokról, mik az őrsereg alakításához, fenntartásához, lőszerreli ellátásához és az őrseregbeli szolgálat rendszeresítéséhez megkívántatnak.

29. §. E törvény végrehajtását, ha a helybeli körülmények, rendkívüli okoknál fogva, megkívánják, a ministerium az illető törvényhatóság tudósításának nyomán felfüggesztheti.

30. §. Ha a helybeli körülmények miatt a nemzeti őrség feloszlatása szükséges, ez iránt Ő felsége rendelet által intézkedni fog, de feloszlatás esetében a feloszlatás után legfellebb egy év alatt a feloszlatott nemzeti őrségi osztály újólag alakítandó.

31. §. A nemzeti őrsereg tagjai testi büntetéssel nem fenyíttethetnek.

32. §. A jelen törvénynek alkalmazása a kapcsolt részekben az ottani törvényes hatóságokra bízatik.

33. §. A király és haza elvárják, hogy a hon fiai, kiknek becsületére e törvény által a közállomány fenntartása bízva van, kötelességöknek híven és buzgósággal fognak megfelelni.

34. §. A nemzeti őrsereg zászlójára következő hitet tesz:

Én N.N. esküszöm az élő Istenre s a t. a királynak és alkotmánynak hűséget, elöljáróimnak engedelmességet; esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen, elöljáróim felhívására oltalmazom, a közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom, sem háborítani nem engedem, általában minden szolgálati kötelességemet, midőn tőlem megkívántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöljáróim vezérlete alatt hű őrje az alkotmánynak, a törvénynek és a hazának. Isten engem s a t.

35. §. A nemzetőrségi egész institutio a ministerium hatósága alá helyeztetik.

1848:23. törvénycikk

A szabad királyi városokról

1. §. A város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja.

2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve – kivéve a megyék székházait és a valóságos hadiszolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes s bűnvádi keresetekre és szolgálati vétségeikre nézve – minden a város határában létező egyének és javak, különbség nélkül.

3. §. Azalatt, míg a városoknak rendezése iránt a törvény részletesen rendelkeznék, következők határoztatnak meg. 

a) A városok felosztása

4. §. Oly városok, melyekben 12 000 lakosnál kevesebb vagyon, kis városoknak; melyekben 12 000 lakosnál több, de 30 000 lakosnál kevesebb vagyon, közép városoknak; és melyekben 30 000 lakosnál több vagyon, nagy városoknak neveztetnek.

b) Tisztújításokról

5. §. Az országgyűlési követek választásáról az egész országra nézve általánosan külön törvény rendelkezvén, a városi tisztviselők választására nézve ezennel határoztatik.

Választók

6. §. A városi közönségnek, a nőket kivéve, mindazon tagjai, kik teljes korúak, sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nincsenek, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül választók, ha

a)     A város határához tartozó és a telekkönyvben tulajdon vagy egyszersmind hitveseik nevére is különleg beírt oly házat vagy telket egy év óta bírnak, melynek értéke kis városban 300, közép városban 700, nagy városban 1000, különösen Pest városában 2000 pengőforint; vagy

b)    A város határában mint kézművesek, bejegyzett kereskedők, gyárosok egy év óta telepedve vannak, tulajdon műhellyel vagy kereskedési teleppel vagy gyárral bírnak, és ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

c)     Tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, kik a városban egy év óta telepedve vannak, és kis városban 40, közép városban 60, nagy városban 80, pest városban 100 pengőforint házbért fizetnek.

d)    Ezeken kívül mindazok, kik a város kebelében két év óta telepedve vannak, és kis városban 200, közép városban 400, nagy városban 600, Pest városban 800 pengőforint biztos jövedelmet keresetük vagy tőkeértékük után kimutatni képesek.

e)     Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fennebbi pontokban leírt képességgel nem bírnak is.

7. §. A 6. §. a) pontja alatt kiszabott birtoklási idő nem kívántatik meg azon esetben: ha valaki a képesítő ingatlannak birtokába örökség útján jut.

8. §. A választási jogot senkitől, ki a 6. §-ban leírt képességgel bír, megtagadni vagy elvenni semmi szín alatt nem lehet.

9. §. A 6-ik §-ban körülírt képességgel bíró választók a tisztviselőket és városi képviselői testület tagjait fogják választani a tisztújító székeken.

10. §. A választási jogot gyakorolni csak személyesen lehet.

 c) A tisztújítás megtartásáról

11. §. A jelen törvény kihirdetése után a polgármester, illetőleg bíró azonnal közös és nyilvános ülésben egybegyűjti az eddigi tanácsot és választott polgárságot. Egy ülésben a tisztújító szék megtartására a gyűlés tagjai által elnök, egyszersmind küldöttségek választatnak a választók összeírása végett; továbbá intézkedések tétetnek az összeírási eljárás végrehajtása és a választás helye és ideje körül

12. §. A választás napján, a választott elnök előülése alatt szinte nyilvános ülés tartatik, és e gyűlésben

13. §. Mindenekelőtt küldöttségek választatnak a gyűlés tagjai által a szavazatok öszveszedésére és a kijelölés feletti intézkedésre, titkos szavazás által, legalább tíz tagból, az összeírt választók közül alakítandók.

14. §. Szinte e gyűlésen a tisztikarnak és választott polgárságnak tagjai eddig viselt hivatalaikról lemondanak, a választási elnök pedig a választás idejére kapitányt, tiszti ügyészt és jegyzőt helyettesít.

A tiszti kar választásáról

15. §. A tisztviselők közül a polgármester, főbíró, főkapitány és alkapitányok, tanácsbeliek, jegyzők, tiszti ügyészek, levéltárnok, telekbíró, számvevő, tiszti főorvos, fősebész és főmérnök megválasztatnak. A választás kijelelés mellett, a kijelelő választmány által, a választási elnök közbejöttével történik.

16. §. A városokban jelenleg létező tisztviselők közül azon egyének, kik oly hivatalt viseltek, mely a jelen törvény kihirdetése előtt, éltök fogytáig rendszerint újítás alá nem esett, fizetésüket éltök fogytáig megtartják; ellenben ha a jelen törvény szerint tartandó tisztújítás alkalmával vagy az eddig viselt, vagy magasabb hivatalra megválasztatnak, a választást elfogadni kötelesek, különben nyugpénzöket elvesztik; és szinte úgy elvesztik akkor, ha fenyítő közkereset útján bármikor valamely bűntény miatt marasztaltatnak.

17. §. A számadással tartozó hivatalnokok ezúttal a városi törvényhatóságnak részletes elrendezéseig eddig viselt hivatalaikban meghagyatnak ugyan: a pénz- és egyéb tárakra leendő felügyelés azonban a jelen törvény szerint választandó tanács felelőssége alá helyeztetik: mely hogy ebbeli felelősségének teljes mértékben eleget tehessen, egyszersmind azon hatalommal ruháztatik fel, hogy tapasztalandó bármely visszaélés vagy hanyagság esetében a számadókat a körülményekhez képest azonnal elmozdíthassa, sőt le is tartóztathassa és bűnperbe idéztethesse, helyettük ideiglenesen más kezelőket nevezhessen, és átalánosan a pénztárak biztosítása iránt minden szükséges intézkedéseket megtehessen.

Képviselők választásáról

18. §. A képviselőtestület tagjai kijelelés nélkül választatnak.

19. §. Ezen választásnak mikénti eszközlése, a választóknak a választás könnyítése tekintetéből kerületekrei elosztása, a szavazatok összeszedése és minden egyéb, a választás körül előfordulható teendők iránt azon közös gyűlésben tétetik intézkedés, melyben a választók összeírása határoztatik el.

20. §. Azalatt, míg a törvény másképp intézkedend, képviselőül a város bármely telepedett lakosa törvényesen bevett valláskülönbség nélkül megválasztható.

21. §. A képviselőtestület kis városokban legalább 30, közép városokban legalább 82, nagy városokban legalább 157 tagból áll.

22. §. A képviselők száma, a legkisebb számon felül, az állandó lakosok számához képest következőleg emelkedik:

a) Kis városokban az első 1500 számon felül minden 200 lakos után az első 30 képviselőhez adatik egy képviselő.

b) Közép városokban az első 12 000 számon felül minden 400 lakos után az első 82 képviselőhez adatik egy képviselő.

c) Nagy városokban, az első 30 000 számon felüli minden 800 lakos után az első 157 képviselőhez adatik egy képviselő.

23. §. A képviselők a közgyűléseken személyenkint tanácskozási joggal és határozó szavazattal bírnak.

24. §. Minden választásokra a szavazás a választók által titkosan történik.

A tanács- és közgyűlésekről

25. §. Azalatt, míg a törvény részletesen intézkedend, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, mellyel jelenleg a megyei közgyűlések bírnak, a közgyűlés pedig ugyanazon hatósággal, mellyel a megyei közgyűlések vagynak ellátva, kivéve a be- és kitáblázásokat, továbbá azon kérdéseket, melyek szoros értelemben bíró eljárást igényelnek, vagy bírói zár megrendelését foglalják magokban.

26. §. Mind a közgyűlések, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak.

27. §. Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fenntartani az elnök kötelessége, és e részben különösen e célból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti őrsereg ügyel.

28. §. Az állandó szakbizottmányok hatósága, milyenek: az árvai, gazdasági, szépítési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanáccsal, a tanács által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben.

29. §. A közgyűlés áll: a városi tisztviselőkből és képviselőkből együttvéve; elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a legidősb tanácsbeli. Határozatok hozatalára pedig kis városokban legalább 20, közép városokban legalább 30, nagy városokban legalább 40 tag együttléte szükséges.

30. §. Közgyűlést tartani kell minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkívül többször is, valahányszor ezt vagy a közgyűlés előre megrendeli, vagy a tanács, illetőleg polgármester sürgető körülmények miatt szükségesnek tartja.

1848:24. törvénycikk

A községi választásokra nézve

1. §. A szabad királyi városokról ideiglenesen rendelkező XXIII. törvénycikk, mennyiben a választásokról, választókról és képviselőkről szól, a szepesi XVI városokra és azon községekre is kiterjesztetik, melyek elsőbírósági hatósággal ellátott rendezett tanáccsal vagy már bírnak, vagy ennekutána fognak a megyék meghallgatása mellett a ministerium javaslatára Ő felsége, illetőleg a királyi helytartó által felruháztatni.

2. §. A rendezett elsőbírósági hatóságú községeknek közigazgatási állása a törvény további rendeleteig jelen állapotában megtartatik.

3. §. Az elsőbírósági hatóságú rendezett tanáccsal el nem látott községekben az elöljárók választása iránt ideiglenesen a megyék fognak intézkedni.[…][5] 

1848:29. törvénycikk

Az ország közhivatalnokairól 

A közigazgatásnak a ministeri felelősséggel összhangzásba hozatala tekintetéből, a kormányi kinevezéstől függő közhivatalok iránt rendeltetik:

1. §. A törvény útján kívüli elmozdíthatlanság egyedül az igazság szolgáltatásával megbízott bírói hivatalokra szoríttatik.

1848:30. törvénycikk

A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről

Az 1836-ki 25-ik és az 1840-ik törvénycikkekben a vasutak és csatornák engedményezéséről szóló rendeletek jövőre nézve ezennel eltöröltetvén, a törvényhozás további intézkedésig ideiglenesen következők határoztatnak:

1. §. Felhatalmaztatik a felelős ministerség, hogy a készülőben levő vasutak s megkezdett vízszabályozásoknak, ha és amennyire azok a közkereskedést előmozdítják, lehető folytatásához s befejezéséhez segédkezet nyújtson, s a közállomány befolyását ezekre nézve biztosítsa.

2. §. A még meg nem kezdett vaspályavonalakon egyes társulatok által netalán tett felmérési s előmunkálati költségek kárpótlása iránt a felelős ministerség – fenntartván azokra a közállomány építkezési jogát – lépjen egyezkedésre, s terjessze helybenhagyás végett a közelebbi törvényhozás elibe.

3. §. a ministerium felhatalmaztatik: hogy Budapestből, mint a haza szívéből a határszélekig irányzandó 6 új vaspályavonalakat, előleges műtani megvizsgálás után, s különösen országos szempontból, figyelmezve a helyi körülményekre is, tervezzen, s ha lehetséges, ezen irányokban a munkát, különösen pedig Fiume felé tettleg is, idővesztés nélkül megkezdesse.

4. §. E célokra felhatalmaztatik az összes ministerium egész 10 millió forintig alapot alkotni, mely az ország által biztosíttatik, s melyből 8 millió forint erejéig vasutakra, 2 millió forintig pedig vízszabályozásra a szükséghez képest pénzösszegek fordíttathatnak.

5. §. A hatóságokban még most fennálló közmunkáknak törvény szerinti alkalmazására a ministerség ügyel fel, melynek tisztéhez tartozand: a létező utak, hidak s más közlekedési eszközök fenntartásáról is, az illető hatóságokkal egyeztetve, ideiglenesen intézkedni.

6. §. A vizek szabályozására eddig kijelölt pénzalapnak fölhasználására a felelős magyar ministerium ezennel továbbra is utasíttatik.

1848:31. törvénycikk

A színházakról

A színházakra nézve ideiglenesen rendeltetik:

1. §. Színházak ezután az illető törvényhatóság engedelme nélkül nem nyittathatnak.

2. §. A színművek előadhatására nézve eddig a könyvvizsgálók által gyakorolt vizsgálat eltöröltetik.

3. §. A pesti magyar nemzeti színház igazgatóját kivéve, színpadon bárminemű nyilvános színi előadások csak az illető helybeli hatóság tudtával és engedelmével történhetnek; ezenkívül minden színházak, a pesti magyar nemzeti színházat sem véve ki, rendőri felügyelés tekintetében a helybeli hatóság alá rendeltetnek.

4. §. Ki az 1-ső és 3-ik §. rendelete ellen vét, elsőbb esetben a színház bezáratásán felül 1000 forintig terjedhető és az országos pénztárba adandó pénzbírsággal fog büntettetni.

5. §. A színház bezáratása elnökileg történhetik, a büntetés pedig rövid szóbeli perúton fog kimondatni.

Forrás: Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette: Pajkossy Gábor. Budapest, Osiris, 2006. 225-258. pp.

[1] Azaz november 7-re.

[2] Az itt kihagyott törvénycikkek: I. tc. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik, II. tc: Fenséges cs. kir. austriai főherceg István Magyarország nádorává választatik.

[3] A 18 horvát képviselő nem jelent meg az országgyűlésen, a 15 határőrvidéki képviselő közül pedig mindössze ketten jelentek meg.

[4] Ti. a jász-kun kerület és a hajdúvárosok főkapitányához, a szepesi XVI város grófjához.

[5] Az itt kihagyott törvénycikkek: XXV. tc. A Jász-kun kerületekről, XXVI. tc. A Hajdú-kerületről, XXVII. tc. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről, XXVIII. tc. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról.