Budapest 150 – Szexuális turbulenciák Budapest nagyvárossá válásának első évtizedeiben
Havonta jelentkező jubileumi előadássorozatot indított a Habsburg Történeti Intézet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója alkalmából. A tematikus előadásokkal az intézet a Monarchia Magyarországának egyik legnagyszerűbb vívmányát, Budapest városát hivatott ünnepelni. Budapest a magyar nemzetteremtés, kultúra, gazdaság és társadalom egyik csúcsteljesítménye, amely világszerte segített ismertté tenni az országot.
2022. május 16-án 17 órakor a Habsburg Történeti Intézet „Budapest 150” című eseményén Császtvay Tünde irodalomtörténész tartott előadást Szexuális turbulenciák Budapest nagyvárossá válásának első évtizedeiben címmel.
„Budapest felől egy olyan demoralizáció illata árad Nyugat felé, ami egyenesen a nemzeti becsületet érinti.” (Pesti Hírlap)
Császtvay Tünde elmondása szerint egy nagyon látványos történetről beszélünk, ha a korszak prostitúcióját kívánjuk bemutatni, hiszen tömérdek mennyiségű irodalmi- és sajtóforrás idézi meg ezt a világot. A saját korában ez a jelenség szinte az egész életet átitatta, mondhatni kormeghatározó problémává vált.
Nem nagyon volt olyan terület az utcára kilépő városi lakos számára, ahol ne futott volna bele ebbe a kérdésbe. A vidékről Budapestre, mintegy az Ígéret Földjére érkező Kassák Lajos például így idézi fel első élményeit: „Szerettem volna végignézegetni a kirakatokat, de sokáig nem volt hozzá bátorságom. Hallottam otthon, hogy milyenek itt a nők, ha valahol megáll az ember, rögtön hozzászegődik több is. Nem volt pénzem, s így ez nagyon nehéz feladat volt. Lassan sompolyogni kezdtem, körülnéztem, megálltam az egyik női kalapbolt előtt, és valóban, alig álltam ott néhány percig, mellém állt egy nő. Nagyon szépen öltözött nő volt, egész közel állt mellém, s ő is úgy tett, mintha a kalapokat nézegetné. Kissé odébb húzódtam, s ő is mozgott ide-oda. Nem akartam, hogy valahogyan kikezdjen velem, átmentem az út másik felére egy órásnak a kirakata elé.”
A főváros egyesülésének idején a nemzeti centrum megvalósítása volt az elsődleges cél, hogy ellensúlyozhassa Bécs vonzerejét, illetve integratív szerepet is szántak neki a vezető városatyák. Budapest mindezáltal egy nagyon nyitott, nagyon befogadó várossá vált, ahová özönlöttek a rendkívül különböző etnikumú, nyelvű, korú, nemű és egzisztenciájú tömegek. Budapestnek a balkáni világot a Nyugattal összekötő szerepe – a gazdasági hatások mellett – az idegenforgalmat is katalizálta; de ugyanígy a felfokozott gyorsaságú fejlesztések és nagyberuházások óriási szívóhatása egyfajta migrációs hullámot idézett elő. Mindez és ennek következményei az urbanizáció fonákjelenségeinek kezelését megnehezítették.
Az előadás további részében a kora-dualista idők egyik nagyvárosi jelenségét mutatta be előadónk: a fővárosi szexipar és a prostitúciós hálózat kialakulását, a rendőrség és a prostitúciós ipar szereplőinek sajátos kapcsolati rendszerét, valamint ennek társadalom-, életmód-, orvostörténeti, nőtörténeti, irodalmi és még sok egyéb hatását és következményeit. A prostitúció mint a nagyváros szubkultúrájának problémája és az ellene folytatott harc – némileg meglepő módon, igaz, sokaknak pokoli fájdalmas áron – számos modern urbanizációs társadalmi jelenséget, progresszív folyamatot és innovatív újítást dinamizált, gyorsított fel.