Felavatták IV. Károly mellszobrát

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: a rendszerváltoztatás után közel két évtizednek kellett eltelnie, hogy a háború utáni történelemtanítás elferdített szemléletén átlépve, elhallgatott fejezeteiről nyugodtan, tényszerűen lehessen beszélni. A Habsburg-szobrokat – melyek a trianoni békediktátum során elszakított területekre is emlékeztettek – a hatalmat megszerző kommunisták az elsők között távolították el helyükről. Az 1945 utáni rendszer szemében szálka volt minden olyan alkotás, ami ideológiájuknak nem felelt meg – mutatott rá Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: IV. Károly volt az egyetlen olyan uralkodó a korabeli Európában, aki őszintén akarta a békét, és minden kockázatot vállalva tett is érte, mégpedig rögtön trónra lépését követően, akkor, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai még előnyösebb helyzetben voltak. „Károly magyar király egyenes jellemű katonaember volt, hiányában minden fondorlatnak, irtózott a háború borzalmaitól, és szívén viselte alárendeltjei sorsát.” – jelentette ki Semjén Zsolt. Hozzátette: a szobor felavatása IV. Károly megkoronázásának századik évfordulóján méltó tiszteletadás az utolsó magyar királynak.

Habsburg György, IV. Károly király unokája arról beszélt, hogy nagyapja katona volt szívvel-lélekkel, a Monarchiát szolgálta, s egyetlen államfőként a frontra ment, valóban szembe mert nézni a veszéllyel. Károly mindent próbált megtenni a békéért, a háború lezárásáért. Emellett számos szociális intézkedést vezetett be, és az első szociális minisztérium felállítása is az ő nevéhez fűződik – jelentette ki Habsburg György, aki végezetül köszönetét fejezte ki a szobor felállításáért, amely mint elmondta: „nagy megtiszteltetés a családnak”.

A IV. Károly szobor felállítását az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta.