Arcképek József nádor korából: Hangászati mulatságok

A Habsburg Történeti Intézet Arcképek-sorozatának következő eseményére 2026. június 16-án került sor. Az intézet Határőr úti székházának kertjében Radnóti Klára történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusa és zenetörténeti gyűjteményének kurátora Hangászati mulatságok címmel tartott előadást, amelynek fókuszában a magyarországi reformkor zenei örökségének ismertetése állt. A megjelenteket Őze Sándor történészprofesszor, intézetigazgató köszöntötte.

Radnóti Klára elmondta, a 18–19. században a legelőkelőbb udvarok saját zenekart tartottak fenn, amely egyszerre emelte a patrónus fényét és reprezentációját, és biztosított lehetőséget a tehetséges zenészek számára. József nádor a „palatinális muzsikusok” vezetésével a cseh származású Georg Druschetzkyt bízta meg, aki 8 tagú fúvósegyüttesével emelte a nádori udvar fényét, és szolgált a különféle udvari alkalmak során.

A korabeli hangszerek még sokban különböztek mai formájuktól, gyártásukat elsősorban még kézművesek végezték, ekkoriban nagy hangszergyárak még nem létesültek. Radnóti Klára a Nemzeti Múzeum gyűjteményéből részleges válogatást nyújtott a korabeli fúvóshangszerek és zongorák világából. A fiatal József nádor és hitvese, Alekszandra Pavlovna zenepártolása közismert volt, azzal lepték meg egymást születésnapjuk alkalmából, hogy egyikük Joseph Haydnt, másikuk Ludwig van Beethovent hívta meglepetésvendégül Pest-Budára.

A magyar zenetörténet megkerülhetetlen alkotói voltak a „verbunkos triász” képviselői, Bihari János, „a cigány Orpheus”, a szintén cseh felmenőkkel bíró Csermák Antal György és „a bájoló hegedűs”, Lavotta János. Külön érdekesség, hogy nemcsak rájuk, illetve az általuk virtuóz módon előadott zenére voltak hatással a bécsi mesterek, hanem ők is nagy hatást gyakoroltak az őket nagy örömmel és lelkesedéssel hallgató Joseph Haydnra is.

Radnóti Klára előadásának fő tanulsága – amellett, hogy csak nagy ritkán játszott és a köztudatban alig ismert 19. század eleji zeneszerzők műveiből adott válogatást –, hogy a hazai zeneművészet már a nemzeti romantika kora előtt is maradandó emlékeket hagyott ránk.

HTI