Arcképek az Osztrák-Magyar Monarchiából: Ferenc József
A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának május 9-i eseményén Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Ferenc József: az apostoli bitortól Ferenc Jóskáig címmel tartott előadást.
Gerő András előadásában a magyar történelemben leghosszabb ideig uralkodó király személyes élete mellett annak magyar és osztrák megítéléséről, emlékezetéről is beszélt.
A Habsburg Történeti Intézet igazgatója annak érzékeltetésére, hogy mennyire hosszúra nyúlt Ferenc József regnálása az Osztrák-Magyar Monarchia élén (1848–1916), és általában véve az élete mennyire dinamikusan változó periódust ölelt fel, elmondta: „amikor Ferenc József megszületett, még nem volt fürdőszoba, elektromosság, telefon, amikor meghalt, már volt.”
A történész kifejtette: Ferenc József az igen szigorú spanyol etikett szerint élte életét, melynek szabályait többek között a telefonhívások és az étkezések során is érvényesítette. „Ha az uralkodó befejezte az étkezést, mindenkinek be kellett fejezni az asztalnál”, ami, mint Gerő rámutatott azért okozott nehézséget, mert a katonásan élő császár igen gyorsan evett, így ha valaki udvari ebédre volt hivatalos, arra kellett készülnie, hogy bizony éhes marad.
Gerő András leszögezte: Ferenc József olyan sokáig volt hatalmon, hogy utolsó éveiben már alig volt olyan ember a birodalomban, aki élt volna más uralkodó alatt. „Az emberek számára ez volt a természetes, a megszokott.” Mindenki azt várta, hogy halálával egy teljesen új világ kezdődik majd – és ez így is lett – mutatott rá a történész.
A Habsburg Történeti Intézet igazgatója Ferenc József magyarországi emlékezetéről elmondta: ha végig nézzük például a Nagykörutat, sorban Habsburg nevekkel találkozhatunk, de Ferenc József neve sem itt, sem máshol nem szerepel a mai Budapesten. Szerinte a kivételezés alapját az 1848/49-es szabadságharc utáni megtorlás adja, amelyet a magyar közgondolkodás sosem tudott megbocsátani az uralkodónak. „A magyar ember számára elképzelhetetlen, hogy egyszerre legyen valami Batthyány Lajosról és Ferenc Józsefről elnevezve.” – mondta el Gerő András.
Tisztelt Látogató!
A kommunista vezetőket bemutató adatbázisunk az 1989-ben megjelent Segédkönyv a politikai bizottság tanulmányozásához című kötet online változata.
A jelenleg 532 életrajzot, 6902 kronológiai adatot, valamint 990 bibliográfiai tételt tartalmazó digitális adattár folyamatosan bővül, így a Kommunizmuskutató Intézet megkezdi az állampárti diktatúra többi irányító szervezetére, azok képviselőire vonatkozó adatok összegyűjtését és publikálását.
A több évet igénybe vevő kutatómunka eredményeképp bemutatjuk majd a korszak parlamenti képviselőit, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront, valamint a KISZ Kb stb. vezető testületeinek tagjait.